Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

Horváth Ferenc: Szombathely rendezett tanácsú, később megyei város hivatalszervezete (1860-1944)

14. Nyűg- és kegydíjak nyilvántartása. 15. Gyümölcsöztetés végett elhelyezett tőkék kamatainak nyilvántartása. 16. Anyagfőkönyvek vezetése. 17. Anyagok elszámolásának ellenőrzése. 18. Bér- és haszonbérletek, szerződések határidejének nyilvántartása. 19. A követelésekről és tartozásokról lejárati könyvek vezetése. 20. A városi vagyon és a város kezelése alatt álló intézetek és alapok számadásainak megvizsgálása. 21. Fogyasztási és italmérési adókezelési számadások megvizsgálása. 22. Árvaszámadások megvizsgálása. A számvevőség adóosztálya már korábban meghatározott ellenőri munkát van hivatva ellátni (88-89) az 1883. évi te. alapján. A pénztári hivatal viszont teljesen önálló szervként szerepel, hatáskörét az önkormányzati szabályrendelet 12 pontban foglalja, amelyek a házi adópénztár kérdésének részfeladataira térnek ki. A pénztári hivatal 2 főből áll, a pénztárnokból és az ellenőrből. A közgyűlés 1911-ben fogadta el a tanács által készített szabályrendelet tervezetet, amely az osztályokra bontott számvevőséget teljesen szétválasztotta városi számvevőségre és adóhivatalra.

24 Ettől kezdve a főszámvevő vezetésével a polgármesternek közvetlenül alárendelve működik a városi számvevőség, a számvevővel az élen, ugyancsak közvetlenül "a polgármesternek alárendelve működik a városi adóhivatal. A felsőbbrendű szerv mégis a város számvevősége maradt, amennyiben az 1911. évi szabályrendelet 161. §-a értelmében a városi számvevőség volt hivatva a városi adóhivatal működésének ellenőrzésére is. A városi számvevőség a napidíjasokat kivéve 6 főből állt, s az 1911. évi szabályrendelet 164. §-a megfelelő önállóságot biztosított működéséhez, mely szerint „A számvevőség ellenőrzés tekintetében önállóan működik, s működéséért csak a képviselőtestületnek felelős..." * A városi számvevőség önállóságának hangsúlyozását jelentette az a tény, hogy az 1929. évi XXX. te. 68. te. §-a értelmében a főszámvevőt, a számvevőt, az alszámvevőket és a számtiszteket élethossziglan a főispán nevezte ki. Teljes önállósága és függetlensége pedig az 1938. évi II. te. alapján következett be, amikor a számvevőségek megszűntek városi szervek lenni, központilag irányított állami hivatalokká váltak, s a városnak nem kis gondot okozott a volt városi számvevőségi személyek elhelyezése, mivel az állam nem vette át a városi számvevőség teljes létszámát.

25 Ettől az időponttól kezdve a városi számvevőség önálló szakigazgatási szervvé vált. A pénztári hivatalnak a kapitalizmus korának folyamán már csupán a létszáma szaporodott, teendői, ügyköre maradt a korábbiakban megállapított. Az önálló városi adóhivatal a régi adószámvevőség hatás- és jogkörének átvételével 1911-től működött egészen a kapitalizmus korának végéig. Működésében csak annyi változás történt, hogy a létszám növekedett a szükségletnek megfelelően, s a felügyelet az 1909. évi te. XI. értelmében átkerült a pénzügyigazgatóságokhoz. 1921-től kezdődően még egy adóügyi szerve volt a városnak. A PM. 119.573/1921. VIII. b. számú leirata alapján a város a befolyó jövedelmek egyharmadának biztosítása mellett vállalta az általános forgalmi adó kezelésének és beszedésének munkáját,

26 melyet ezentúl a megszervezett forgalmi adóhivatal látott el 1935-ig. A polgármester ekkor bejelentette a városi közgyűlésnek, hogy a PM a városi forgalmi adóhivatalt 1935. március i-ével megszüntette, s vármegyei forgalmi adóhivatalt állított fel a városi hivatal személyzetének átvételével. Hangsúlyozta még, hogy a város egyharmad részesedési joga továbbra is fennmarad.

27 217