Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

Horváth Ferenc: Szombathely rendezett tanácsú, később megyei város hivatalszervezete (1860-1944)

István személyében, s mint tisztviselőt sorolja fel a jegyzőkönyv. Az 1867. évi alkotmányos tisztújítás ugyancsak felsorolja a tisztségviselők között a gazdasági felügyelőt városgazda néven, akit az előírás szerint 3 jelölt közül választ a közgyűlés? Igaz, hogy az 1872. és 1878. évi tisztújító közgyűléseken nem szerepel a választott képviselők között, de 1885-ben tagja lesz a tanácsnak, és a közgyűlés most először határozza meg ügykörét is.

13 Ettől kezdve rendszeresen szerepel a városi tisztségviselők között a következő ügykörrel: „A gazdasági felügyelő kezeli a városnak a gazdasági vezetéshez szükséges és egyéb pénztári kezelésre nem alkalmas ingóságait, továbbá erdő- s mezőgazdasági célokra szolgáló és házi kezelésben levő ingatlanait, azok hasznosításáról és leltárainak épségben tartásáról gondoskodik. Felügyel a városi majorra és a város fogataira és végrehajtja a tanácsnak és a polgármesternek a gazdasági kezelésre vonatkozó rendeleteit. Felügyel a temetőre, továbbá a város nyilvános kertjeire, fasorainak és faiskolájának rendszeres kezelésére. Felügyel a polgári gyámoldára, a szegénykonyhára és a szegények ellátására. Felügyel a város tulajdonát képező épületek rendben- és tisztántartására, lakásváltozás esetén a lakások átvételénél és átadásánál a városi hatóságot képviseli. Különös gondját képezi a terek, utcák, utak, hidak tisztántartása, öntözése, a szeméttől, sártól, hótól való megtisztítása. A feladatát képező munkák végzésére szükséges napszámosokat felfogadja és elbocsátja, a ker. munkásbiztosító pénztárnál ki és bejelenti, megszolgált bérüket feltüntető kereseti (napszám) kimutatásokat összeállítja s a napszámosokat a számvevőség ellenőrzése mellett hetenként kifizeti."

14 Az ügyköri tennivalókhoz hozzáfűzi még a szabályzat, hogy a gazdasági felügyelő közvetlen a polgármesternek van alárendelve. A láthatóan városgazdái hatáskörrel működő gazdasági felügyelő munkaköre 1920ban véglegesen átalakul. Szerepkörének jórészét mások, városi üzemek veszik át, a gazdasági felügyelői tisztviselői státust a város megszünteti, s helyette egy városgazdái állást szervez.

1

'

1 Ezzel az intézkedéssel a gazdasági felügyelői munkakör, mint városi tisztségviselő végleg megszűnik. A polgármester és a polgármesteri hivatal ügyintézése A kiegyezés korában (1861-66) a polgármesternek, illetőleg a polgármesteri hivatalnak önálló ügyintézése volt. Azokat az ügyeket, amelyek a polgármester saját hatáskörében elintézhetők voltak, s nem igényeltek sem tanácsi, sem közgyűlési jóváhagyást, külön iktatóba iktatták az évenként újra kezdődő kurrens számok rendjében. Elnöki iratok címen s így alakult ki az elnöki irattár, amely megjelölés alatt jelen esetben nem annak bizalmas jellegét kell értenünk. A kiegyezés után (1867-1881) 15 éven keresztül ugyanez volt az ügyintézés rendszere, benne elkülönítve egymástól a polgármesteri, a tanácsi és közgyűlési hatáskörök és irattárak. A polgármesteri ügykör ügyeit és irattárát ebben a korszakban is Elnöki iratok névvel illették szemben a tanácsi és közgyűlési iratokkal. Az 1882-es év volt döntő a városi ügyintézés megváltoztatása szempontjából. Bevezették a központi iktatást, ami azt jelentette, hogy minden a városhoz érkezett ügyiratot egy központi könyvben iktatták, s onnan került kiosztásra a különböző tisztségviselőkhöz, tanácshoz, közgyűléshez, majd az elintézés után visszakerült a központi 210