Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

Szilágyi István: Adatok Szombathely 18-19. századi életéhez

Iáit építési szerződés

8 az ismert barokk kápolnára vonatkozik. A leghitelesebben mutatja be magát az épületet és az építés körülményeit: „Én az alábbi meghirtt Sturm Kümives János fogadom és vállalom föl ezen Szombatheli Városi Kálváriának meghépétését; Ugy hogy mivel az mostanyi ottan lévő épületnek egészben el kell teréttettnyi, annak el bontására az Város tartozik elegendő segétséget adnyi, az kik azon épületben való követ és ottan lévő föld öntéseket el tisztétsák; és annak helyére az általam bé adott, s - pöcsétemmel is meghjedgyzett obriß serént az templomocskát (:ahoz kivántató elegendő materialékat, úgymint: Követ, téglát, vasat, meszet és fövényét az emiétett Város meghszerezvén:) tartozom minden szorgalmatosságal, helyessen, és hiba nélkül fölépétenem, magam fogadván az Zuragereketis; melly épületben á mennyi eöll lészen, minden eölnek csinálásaért i 50 fizetésem lészen. Hozzá tévén, hogy az uj épületbenis á minemő föld töltések, vagyis meghöntések szükségessek lesznek, azokatis Városi Urajmék magok embereikkel tartoznak véghben vitettnyi; Az uj épületnek pedigh Hoszassága fallal edgyüt tizen két eöll; szélessége négy és fél eöll, magossága pedigh fundamentum kivül négy eöll, lészen. Ennek falaj tisztétásátis az obriß szerént kivül, belül tisztán véghben vinnyi tartozom. Mellyrül adtam ezen obligat Pöcsétemmel erősítvén. Szombathely Die 4a Martij 1752 Sturm Küméves + János x Az B okozásban két öli, egy öllynek fogh bévétetődnyi," Sajnos, a tervrajzot nem találjuk, de a szerződésből így is megismerjük a kápolna méreteit,

9 azt, hogy bőből és téglából készült, és hogy boltozott volt. Nyilvánvaló, hogy a helyén egy régi időből származó, más épület állt.

10 A nagy munka a befejezésig majdnem két évtizedet vett igénybe.

11 1752. augusztus 22-én volt az alapkő letétele. Csak rá egy évre, „1753 i2

a July Kálvária Dombjának el teríttésitüi" fizettek 5 forintot, a föld elhordásáért pedig hármat, s ezután volt lehetséges az alapok kiásása. A szentély alap árkaiért augusztus 20-án fizettek, és ekkor építéséhez is hozzákezdtek, miután a szükséges anyagokat beszerezték Ezt a hajó alapozása és építése követte. Az építkezés nagyon lassan haladt, legalábbis erre következtetünk a kis összegű kifizetésekből, amelyek 1757 után nem folytatódtak. Valószínű, Sturm János már nagyon beteg volt ekkor, és végül is a munkát félbehagyva halt meg. 1761. május 31-én „. . .újra Dolgosni kesdettek a kálvárián a kümivesek Füsetten fönt említett Sturam kümives János Success orinak Vechter Kümives Josephnek..." írja a számadó. Az új mester és legénye, Henigschlag Mihály nagy lendülettel folytatta a kápolna építését. A tanács 1763-ban tartott ülése már 544 forint kifizetését nyugtázta, s intézkedett a hátralevő 55 forint megadásáról is. A külsőleg ekkor már kész épület tornyainak lehullott vakolata kijavítására is ezzel az alkalommal kötelezték a vállalkozót. Az eltelt időszakban az ácsmunkát leggyakrabban egy kőszegi mester, Egidius Phartenberger (?) végezte, akit az utalványok többsége nem nevez meg. 1762 augusztusában már a tornyokhoz szükséges fák kivágását, kifaragását, sőt felállítását is kifizették. A fát a „város harasztján" vágták. Az igényesebb munkát - nem tudni, miért - Bölfinger György szentmártoni ácsmesternek adták. Az ácsok később a szentély előtt leendő gerendákat faragták ki és helyezték el. Az asztalosmunkát Diebolt Tisler János szombathelyi mester készítette, akinek mun153