Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)
Szilágyi István: Adatok Szombathely 18-19. századi életéhez
kajáért 1763. október 27-én 26 forintot fizettek. A német nyelvű tételes felsorolásban egy kétszárnyú nagy bejárati ajtó, a sekrestyébe és a szentsírhoz vezető ajtók, ablakok és egyebek szerepelnek. A szükséges vasanyagot - elsősorban kötővasakat - Könczöl Istvántól és másoktól szerezték be. A vasmunkák során Holczer János, Martin Igl kovács-, Andreas Sturm és Johannes Suistcr(?) lakatosmesterek nevével találkozunk. Az üveges Joseff Dattler volt. A fuvarosok, kubikusok, mészoltók, segítők nagy számát nem soroljuk fel. Az égetett mész nagy részét Rohoncról hozták, a fazsindelyt Kőszegről, 12 a téglát Szombathelyről, egyéb anyagokat az egész környékről. A belső munkák az 1760-as évek közepén is folytak. Talán befejezésnek tekinthetjük, hogy a . . . „nagy oltárnak meghirásáért. . ." 50, 70, majd 100 forintot fizettek „az Kép író Gabriel"-nek 1769 közepén, június 6-án pedig azoknak, „. . .kik a nevezett templom Sanctuariumja és Tornya mellől a föld halmot elásták, és a környületét meg egyenesétették. . .", 7 forintot. Az építkezés szervezésében, a nyugták, utalványok kiállításában többek mellett Szalay István bíró (17 5 8-1762), Csődy Pál (17 5 7-1764) és Gusálly János (1764-1779) plébánosok neve is gyakran előfordul, amiből aktív közreműködésükre következtetünk. Az elöljáróság a plébánost korábban is bevonta a fontosabb ügyek elintézésébe, A számadó 1751. december i-től Puchart Antal volt, aki az építkezés befejezésén túl is megmaradt ebben a tisztségében. Majdnem két évtizedes nagy munkával elkészült hát a kápolna, amely lényegében két, eddig alig ismert szombathelyi kismester, Sturm János és Wechter József hiteles műve. Az elsőség kétségtelenül Sturmé, hiszen ő volt a terv megalkotója. A 18. századi Szombathely jelentősebb mesterei közé tartozhatott. Sajnos, más munkáját eddig nem ismerjük, és életéről is meglehetősen keveset tudunk. Nevével birtokszerzési ügyei kapcsán találkozunk: házat vesz Rusa Jánostól, 13 1755-ben egy hold szőlőt a Vargha hegyben, 1 ' 1 1757-ben pedig házastársával, Pintér Katalinnal 3 hold földet szintén a hegyközség területén. 15 1758 elején halhatott meg. Tudjuk ugyanis, hogy mivel a városban volt kőművesek meghaltak, a tanácsnak kőművesről kellett gondoskodnia. Hauzer József jelentkezett, aki Sárváron lakott. Mivel már céhbeli mester volt, s a 24 forintot is lefizette, 1758. május 27-én szombathelyi polgár lett. 16 A kápolna építését azonban nem ő folytatta, hanem Wechter János József, aki a sziléziai Bolkwkz városból való volt, és 1759. április 27-én lett szombathelyi polgár. Feleségül vette Sturm Kőműves János özvegyét, s nyilván ezzel vállalatát és munkáit is megszerezte. 17 A történtek kétségtelenül megakaszthatták az építkezést, de nem adnak magyarázatot a majdnem egy évtizedes építési szünetre. Akármilyen nehézségeket sejtetnek is az események, a 60-as évek végére, elsősorban a két mester keze nyomán, mégis készen lett a kápolna, amelynek képét Szombathely /Li*. ^ y Calvana. »^ A kálvária kápolna. Részlet Szombathely 1768-ból való vázlatos térképéről. 154
