Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

Katona Imre: Hol állt a Manlius-féle könyvnyomda?

Vas megye dicalis összeírásai két Sycz-et emlegetnek: i. Német Sycz 2. Tóth Sycz Német Sycz egy ideig egyszerűen Sycz vagy Syczen néven szerepel (1548: Sycz, OL. Conscript. Port. A. 2627, 263. 1. - 1553: Syczen uo. 706. 1.). Erdődy Péter birtoka volt; erről tanúskodnak az 1548., 1553. és 1557. évi összeírások. Az 1569-es lajstrom szerint Zrínyi György - a szigetvári hős fia - birtokolja. Míg azonban Tóth Syczet még az 1598-as házösszeírás is Zrínyi-birtokként említi, Német Sycz többször gazdát cserél. 1570 és 1572-ben még Zrínyi kezén van, 1574-ben Döbröczöny Györgyé, de 1588-ban ismét Zrínyi Györgyöt találjuk benne, 1596-ban szintén. A közbülső időszakban beálló változásokat a lajstromok hiányos volta miatt nem tudjuk konstatálni. Ügy látszik, 1598-ban vitássá lesz, hogy kit íllet a birtok, Zrínyi Györgyöt-e, vagy a korábban is birtokos Döbröczöny Jánost, mert a lajstrom egyik példánya Döbröczöny Jánost György fiát, a második példánya pedig Zrínyi Györgyöt mondja Német Sycz birtokosának. 1601-re eldől a vita, a falu birtokosa Döbröczöny János. Tóth Sycz 1557-1569 között szintén Erdődy Péter birtoka, azonban Zrínyi György szerzi meg. Még a század végén is az ő kezében találjuk. Mind a két falu jellegzetesen jobbágy község, ahol még a század 90-es éveiben is elenyésző a libertinusok száma. (1598: Német Sycz: libertinus 2, servitor 1. - Tóth Syczen 1598-ban ugyanez a szám + r officinales.) A két Vas megyei Lövő tehát a kérdéses időben nem Erdődy-, hanem Zrínyi-birtok volt. Hasonlóan nem az Erdődyeké volt Monyorókerék - Manlius másik Vas megyei nyomdahelye. Monyorókerék birtokosai a XVI. század közepétől a század végéig az adólajstrom szerint a következőképpen változnak: 1538-ban Erdődy Péteré, 1548-ban már „oppidum". Az 1553. évi adatok szerint mindössze egy adókapuja van, azonban a benne élő nagyszámú „nobiles pflugi" miatt szilárdan tartja mezővárosi jellegét. (OL. Conscrip. Port. A. 2627. 705. 1.) Még 1557-ben is Erdődy-birtok, 1569-ben azonban Zrínyi Györgyé. (Uo. 1214. 1.) Ügy látszik azonban, a Zrínyiek birtoklása nem volt hatalmaskodásoktól mentes, mert - mint adataink tanúsítják - a Batthyányak is tartottak némi igényt Monyorókerékre, így például 1575. június 5-én egyik Batthyány missilis levél szerint (Miss. 1288.) a Zrínyiek monyorókeréki kastélya előtti földeket Batthyány Boldizsár elfoglalta. Vaklármáról aligha lehet szó, hiszen a foglalást Baghody Andrásnak Batthyány Boldizsárhoz írott egyik levele említi. Az 1598-i összeírás csak azt mutatja, hogy változatlanul Zrínyi György kezén van, és hogy mezőváros, kiváltságos lakóinak nagy része ekkor azonban már nem nobiles, hanem libertinus (20./III. köt. 40. 1.). Tehát Monyorókerék az 1590-es években ugyanúgy a Zrínyieké, mint a két Vas megyei Lövő. Köztudott, hogy a Zrínyiek már az 1570-es években - éppen a szigeti tragédia hatására - katolizáltak. Erre vonatkozóan közvetlen dokumentumunk nincsen, csak abból következtethetünk a Zrínyiek vallásában beállott változásra, hogy birtokaikról a prédikátoroknak már a 70-es évek elején menekülniök kell. Míg Monyorókeréken - mint uradalmi központban - az Erdődyeknek, majd a Zrínyieknek hatalmas kastélyuk volt, a két Vas megyei Lövőn sohasem állt ilyen. Ezzel szemben - igaza van Payr Sándornak - a Sopron megyei Lövő már a XVI. század elején tekintélyes hely. A Héder váriak, majd a Kanizsayak birtoka volt, mint ilyen került 1536-ban a Nádasdyak, 1677-ben pedig Draskovichok kezére. 1678-tól Széchenyi Györgyé. A XVI. század 40-es éveiben Erdélyi Tamásnak is voltak ingatlanai Lövőn. ij48-Hat\ a Nádasdyak 10 portányi birtoka mellett Erdélyi Tamásnak 2 portája volt, 1550-ben Hí