Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

Kiss Mária: Szombathely kereskedelme a 18-19. században

46. VamL. Városi jkv. 1802-1803. 114. 1. 47. Füves Ödön: Görög kereskedők Vas megyében a XVIII. század folyamán. Vasi Szemle, .1965. 2. 272. 1. 48. Fényes Elek: Magyarország statisztikája. Bp., 1842. I. k. 50. 1. 49. VamL. Városi jkv. 1726-1736. 1. 50. VamL. Városi jkv. 1739-1746. 56. 1. 51. VamL. Szombathely város peres iratai (Peres iratok), fasc. G. nr. 79. 52. VamL. Peres iratok, fasc. E. nr. 59. év Városi jkv. 1785-1788. 281. 1. 53. VamL. Városi jkv. 1803-1805. 267. 1. 54. VamL. Városi jkv. 1739^1746. 61. és 35. 1. 55. VamL. Városi jkv. 1793-1795. 27. és 236. 1., 1810-1812. 40. 1. 56. VamL. Városi jkv. 1726-1736. 15. és 44. 1. 57. VamL. Városi jkv. 1739-1746. 272. 1. 58. VamL. Városi jkv. 1755-1765. 104. 1. Kalenothi az egész csizmadia céhet idéztette meg a várossal az clhordott bőrök miatt. 59. VamL. Városi jkv. 1803-1805. 245. 1. 60. VamL. Városi jkv. 1726-1736. 318. 1. 61. VamL. Városi jkv. 17.12-1716. 114. 1. 62. VamL. Városi jkv. 1721-1726. 114. .és 24. 1. 63. VamL. Városi jkv. 1824-1825. 119. 1. 64. VamL. Városi jkv. 1824-1825. 119. 1. 64. VamL. Városi jkv. 1820-1821. 44. 1. 66. Kovács Lajos: Szombathely népességének fejlődése és összetétele. Magyar Statisztikai Szemle, 1937. 5. sz. 449-450. 1. 67. Thirring Gusztáv: Kőszeg népessége a XVIII. században. Vasi Szemle, 1936. 139. 1. 68. Thirring Gusztáv: Kőszeg népessége a XVIII. században. Vasi Szemle, 1936. 143. 1. 69. Thirring Gusztáv: Sopron városa a 18. században. Sopron, 1939. lOo. és 106. 1. Thirring szerint az összeírásból kézművesek, főleg pedig kereskedelemmel foglalkozók kimaradtak. Mindössze egy vaskereskedő szerepel az összeírásban. 70. Thirring Gusztáv: i. m. 116. 1. Thirring Gusztáv: Sopron népességének fejlődése és összetétele. M. Stat. Szemle, 1931. 442. I. 71. Bácskai Vera: Győr társadalmi összetétele a XVIII. században. Győr. Várostörténeti tanulmányok. Győr, 1971. 174. 1. 72. Balázs Péter: Győr a feudalizmus bomlása és polgári forradalom idején. Győr. Várostörténeti tanulmányok. Győr, 1971. 199. 1. 73. Győri Püspöki Levéltár Urbárium Capsa Y. fasc. XII. ner. 1. és VamL. Conscriptio regnicolaris 1720. 222-226. 1. 74. H. Pálffy Ilona: Szombathely város adózó lakossága Óperint és Szent Márton községekkel együtt. Magyar Statisztikai Szemle, 1937. 5. sz. 474. 1. és VamL. 1828. évi összeírás, Szombathely. 75. Pálffy: i. m. 474. 1. 76. VamL. 1828. évi összeírás Szombathely és Pálffy i. m. 478. 1. Egy pozsonyi mérő = 62,5 1. 77. VamL. Tanácsi iratok fasc. 169. nr. 25. 78. VamL. Megyei közgyűlési iratok 1838. nr. 901. 70. VamL. Városi jkv. 1785-1788. 35. 1. 80. VamL. Városi jkv. 1820-1821. 24. 1. 81. VamL. Városi jkv. 1846-1847. 338. 1. 82. Magyarország története. Bp., 1958. 1/2. 387. 1. Mária KISS Der Handel der Stadt Szombathely im 18. und 19. Jahrhundert Die Entwicklung des kommerziellen Lebens von Szombathely bestimmten zahlreiche Faktoren, wie die Rechtsstellung und die Privilegien der Stadt, die Zusammensetzung und Vermögenslage ihrer Einwohner. Auch die Aktivitäten der in der Stadt ansässigen Zünfte, die Aufnahmefähigkeit ihres engeren und weiteren Marktes, die Dichte des die Stadt umgebenden Straßennetzes beeinflußten ihn. Mit Gewerbe befaßte sich im 18. Jahrhundert ein beträchtlicher Teil der Einwohnerschaft und bis zu dieser Zeit nahm auch die Zahl der Kauficute beträchtlich zu. Landwirtschaft betrieben beinahe ausnahmslos alle Handwerker und Kaufleute, ob sie ihre Acker und Weingärten eigenhändig bebauten oder gedingte Arbeitskräfte dazu in Anspruch nahmen. 138