Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

Kiss Mária: Szombathely kereskedelme a 18-19. században

Egy segédet tartott i vasárus Egy segédet tartott 2 vegyeskereskedő Két segédet tartott 1 borkereskedő Két segédet tartott 2 vegyeskereskedő Négy segédet tartott 1 vegyeskereskedő.

74 A fentiekből is képet nyerhetünk az üzletek forgalmának nagyságáról. A boktulajdonosoknak mindössze 37,5%-a tartott segédet, a többi családtagjai segítségével szolgálta ki vevőit. Az összeírás jövedelmük szerint a kereskedőket öt osztályba sorolta. I. osztályba tartozott 1 vegyeskereskedő IL osztályba tartozott 2 bor- és gabonakereskedő IL osztályba tartozott 2 vegyeskereskedő III. osztályba tartozott 1 bőrkereskedő III. osztályba tartozott 1 posztókereskedő III. osztályba tartozott 1 vaskereskedő III. osztályba tartozott 2 vegyeskereskedő IV. osztályba tartozott 2 borkereskedő IV. osztályba tartozott 2 rövidáru-kereskedő IV. osztályba tartozott i ruhakereskedő IV. osztályba tartozott 9 vegyeskereskedő.

75 A kereskedők jövedelmét nemcsak üzletükből származó haszon képezte, hanem ingatlanaik hasznosítása is hozzájárult ehhez. A huszonnégy személyből tizennégy saját házában lakott, ebből kilenc házának egy részét bérbe adta. A kereskedő háztulajdonos házbéradója a legmagasabb, ebből arra következtethetünk, hogy házaik a város központjában álltak, tágas, több lakásos épületek voltak. Az összeírás szerint Győri János tulajdonában levő házingatlan tizenkét szobából, három konyhából, két istállóból, pincéből állt. Krajczer János házában tizenegy szoba, három konyha, két kamra, két pince, egy magazin volt. Szele József emeletes házában tíz szobát említ az összeírás. A leggazdagabb kereskedőnek tüntette fel az összeírás Győri Ferencet, akinek háza kilencszobás volt. Egyedül használta a házat, erre utal, hogy csak egy konyhája volt. Megjegyezte az összeíró, hogy kereskedésébe befektetett összeg nagyságát senki sem tudja pontosan, Győri ötvenezer forintot vallott be. Növelte gazdagságát a tulajdonáDan levő nyolcvan pozsonyi mérő szántó, hat pozsonyi mérő rét, egy pozsonyi mérő szőlőingatlana. A huszonnégy kereskedő birtokában 140 2/3 p. m. szántó, 6 p. m. rét és 9 p. m. szőlő volt.

76 A kereskedők közül egy posztókereskedőnek nem volt mezőgazdasági ingatlana. Két borkereskedő tulajdonában volt összesen 1 p. m. szőlő. Egy ruhakereskedőnek 1 p. m., 1 vaskereskedőnek 3/4 p. m. erdejét írták össze. A kereskedők többcége tehát rendelkezett szántóval, szőlővel, erdőbirtokkal. .A város huszonnégy legtekintélyesebb kereskedője 1836 februárjában azzal a kéréssel fordult a tanácshoz, hogy más városokhoz hasonlóan, Szombathelyen is megalapíthassák a kereskedők egyesületét. Szabályzatukat „Kereskedési Rendtartás" címmel kidolgozták, és jóváhagyás végett be is terjesztették a magistrátushoz. A város észrevételével, a földesúr jóváhagyásával kiegészített kérelmet a Helytartótanács 1838-ban jóváhagyta és hozzájárult a társaság működéséhez. A huszonhét pontból álló rendtartás a céh-articulusokkal némi hasonlóságot mutat. Itt is szerepel a tanulók szerződtetése, oktatása, szabadítása. A legényekkel, keres153