Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

Kiss Mária: Szombathely kereskedelme a 18-19. században

királyi rangot élvezett, amely nagy előnyt jelentett. Kőszeg és Sopron a nyugati kereskedelem útvonalában feküdt, és nem utolsósorban határmenti fekvésük is sokban befolyásolta áruforgalmuk alakulását. Győr a Dunán meginduló forgalomnak köszönhette kereskedelmi életének rohamos fejlődését. Szombathelyen a nagy forgalom az évi öt országos vásáron zajlott le, a lakosság ekkor szerezte be szükségleteinek zömét. A házaló kereskedők nem állandó jellegű kínálatán kívül a városban található húsz-egynéhány bolt elégítette ki a 19. század elején a vásárlók igényeit. Ez meglehetősen alacsony szám, de ha a fejlődést figyelemmel kísérjük, azt is lassúnak ítélhetjük meg. Az 1592. évi urbárium öt kalmár nevét említi, akik szatócsok voltak, üzleteikben sokféle apróságot árultak. Az 1720. évi Összeírás Szombathelyen tizennégy kereskedőt sorol fel, akik közül három személy mészáros mestersége mellett folytatott kereskedést. Egy gombkötőmester iparán kívül kereskedést is űzött, egy mesterségét folytató kádár pedig kocsmát tartott fenn.

73 A városi tanács 1802-ben összeíratta a város kézműveseit. A kimutatás megemlíti, hogy a városban tizennégy bolt tart nytiva. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy nyolcvan év alatt nem nyitottak volna újabb üzletet a városban, vagy nem folyamodott volna valaki a kereskedési jog elnyeréséért. Ha a házaló kereskedők kínálatát, az országos vásárok és hetipiacok felhozatalát is figyelemmel kísérjük, stagnáló állapotról számolhatunk be. igaz ugyan, hogy Szent Mártontól és Öperinttől a várost mindössze egy patak választotta el, és mindkét helyen árultak zsidó kereskedők, akik talán olcsóbban és hitelre is adták árucikkeiket. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a 18. században az iparcikkek legnagyobb részét a közönség közvetlenül a termelőtől, a kézművestől vehette meg. Városunkban a 18. század első felében még virágkorukat élték a céhek, néhány közülük a század első felében alakult. Gabonafélék, zöldség, gyümölcs részben megtermett a polgárok földjén és kertjében, és a piaci napokon a környező falvak paraszti lakossága hozott a városba mezőgazdasági terményeket eladásra. Az. 1820-as évekre Szombathely boltjainak száma húsz fölé emelkedett. 1828. évi adóösszeírásból huszonnégy kereskedő nevét és vagyoni helyzetét ismerjük meg. Foglalkozásuk megoszlása kereskedelmi ágak szerint: bor- és gabonakereskedő 1 borkereskedő 2 rövidáru-kereskedő 2 posztókereskedő 1 bőrkereskedő 1 vaskereskedő 1 ruhakereskedő 1 vegyeskereskedő 15 összesen: 24 A foglalkoztatott munkaerő szerint a kereskedőket négy kategóriába sorolhatjuk. Segédet nem tartott 2 borkereskedő Segédet nem tartott 2 rövidáru-kereskedő Segédet nem tartott 1 ruhakereskedő Segédet nem tartott 10 vegyeskereskedő Egy segédet tartott 1 posztókereskedő Egy segédet tartott 1 bőrkereskedő 132