Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)
Degré Alajos: A magyar nemesi (curialista) községek szervezete és gazdálkodása 1848 előtt
színterc, székvárosa többször is gazdát cserélt, Pápa is két ízben rövidebb időre a török kezére került. A megye délkeleti része hódoltsággá vált, melyben török erősségek is voltak. Ez is magyarázza, hogy több olyan falu, mely Mohács előtt nagybirtokhoz tartozó jobbágyfalu volt, az időleges elnéptelenedés után nemes faluként tűnik fel, 2-' 3 vagy még gyakrabban Mohács előtt a falu egy részét kisnemesek vagy egytelkesek lakták, a háborúk alatt a nem nemes népesség eltűnt, és a helység tiszta nemes faluvá vált. 24 'Zala megyében kettősen is adottak voltak a lehetőségek a nemesi községek kialakítására. Egyfelől az államalapítás utáni évszázadokban határszél volt, tehát határőrséget kellett szervezni az állandó figyelő szolgálatra és kisebb támadások elhárítására, másrészt 1566, Szigetvár eleste után a török útja megnyílt a megye felé, és elkerülve a végvárakat, számtalanszor végigdúlták a megye egész területét élelemszerzés címén, 1600ban pedig Kanizsa török kézre kerülésével a megye megoszlott. Déli része hódoltsági terület lett, de Kanizsát nagy félkörben fogták körül az apró végházak, melyeknek magyar őrsége ugyan nagy támadás elhárítására nem volt képes, de egymást segítve kisebb török portyákat felszámolhatott. Így a megye középső része túlnyomó részben elnéptelenedett, de északi és nyugati részében is gyakori látogató volt a török. Csak a Muraközt tudta a Zrínyiek kitűnő hadszervezete lényegileg mentesíteni a török támadásoktól. E két tényező összesített hatása alatt Zalában 89 község vallotta magáról, hogy 1848 előtt szabad, nemesi község volt. 2 "» Igaz, közülük csak 46 helységet minősítettek az 1720-as összeírásban is nemesi, azaz kurialista községnek, 20 de pl. 7 helység kétségtelenül nemesi volt, de a régi göcseji ősközségekhez számítottak (Milej, Petrikeresztúr, Becsvölgye), és csak a múlt század közepén szervezkedtek önálló községgé. 27 Voltak olyan régi nemesi falvak, melyek nemesi voltát 1720-ban még nem jegyezték fel, de utóbb megint elismerték, 2 * de olyanok is, amelyek a középkorban nemesi falvak voltak, de 1720-ban még lakatlanok. 20 Kétségtelen azonban az is, hogy akadtak olyan faluk, melyek magukat nemes falunak vallották ugyan, de 1720 után magánföldesuraság alatt álltak. 30 A nemes faluk közül 13 a középkorban is kizárólag egytelkes nemesekből állott, és nemesi voltukat már 1720-ban is elismerték. 31 További 4 ilyennek nemességét később ismerték cl. 32 Tizenhárom 1720-ban is elismert nemességű falu a középkorban ha nem is kifejezetten egytelkesek, de kisbirtokos nemesek kollektív tulajdona volt. 33 További nyolc ilyen kisnemesi helység kurialista voltát csak később ismerték el. 34 Tizenhárom, a középkorban részben kisbirtokosok, részben középnemesek által birtokolt falut már 1720 óta nemes falunak számítottak, 35 5 ilyennek nemes jellegét csak később fogadták el. 36 De volt 16 olyan falu is, amelyek Mohács előtt földesuraság alatt álltak, mégis közülük ötnek nemesi voltát már 1720-ban elismerték, 3 ' a többiét csak későbbi időben. 38 De az is igaz, hogy abból, hogy nagyobb számú egytelkes nemes volt a faluban, távolról sem következett, hogy valamennyinek elismerték nemesi jellegét. Az 1513. évi híres összeírásban csak a két kapornak! járásban 8 olyan falu volt (nem is számítva azokat, amelyek a török háborúk idején elpusztultak), amelyben kisnemeseket találtak, de nemes falu jellegüket soha el nem ismerték. 39 Viszont 1720-as összeírásban 44 olyan falut is soroltak a kurialista falvak közé, amelyek korábban is, később is mindig magánföldesúri hatóság alatt álltak. Többek között 9 olyan helységet is, ahol vár állott/' 0 Az összeírókat nyilván az tévesztette meg, hogy a váraljai települések a török háborúk idején hadi kötelezettségeik fejében úrbéri szolgalatmentességet élveztek, amit közönségesen „várszabadságnak" neveztek/' 1 De a várak földesurai jogaikat nagyon is számon tartották, hisz nélkülük a várak létre sem jöttek volna. A többi földesúri, 1720-ban újonnan kurialistának vallott helység vagy frissen települt újra, vagy a távol lakó földesúrnak még nem volt módja ezek úrbéri szolgálatainak számbavételére. 102
