Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

Degré Alajos: A magyar nemesi (curialista) községek szervezete és gazdálkodása 1848 előtt

Mindez világosan mutatja, hogy a háborúk, a helységbeli lakosok és a földesurak erőinek változása sokszor változtatta meg a helység jogállását. A 18. század második feléig sokszor előfordult, hogy eredetileg földesúri joghatóság alatt álló helység na­gyobb számú nemes betelepedésével, nemegyszer földesúri tulajdonrész illetőségek megvásárlásával is nemesivé vált. Még gyakrabban a földesúr bizonyult erősebbnek, és az egész helységre, vagy legalább annak egy részére vonatkozóan érvényesíteni tudta úri hatalmát. II. Az első feltűnő jelenség a nemes községek kapcsán az, hogy azok túlnyomó része bizo­nyos, egymással határos csoportokban települt. Ez természetes is, akár a Vas megyei határőrfalukat nézzük (Alsóőr stb.), akár a Holub által tisztázott zalai gyepűvonal 42 mentén települt nemesi községeket, melyeknek némelyike a régi gyepűvonalon túlra is települt/' 3 Egy másik ilyen csoport az úgynevezett ősi Göcsej, és a belőle kitelepült „szeg-ek"/ 14 De a „szeg-ek" közvetlen környékén is települt további 7 nemes falu, oly­kor közbeékelt jobbágyközségekkel. Egy harmadik ilyen összefüggő csoport volt a Za­laegerszegtől délkeletre inkább vonalszerűén összefüggő falvaké/ 15 Ezek némelyikét már nagy uradalmakhoz tartozó jobbágyfalvak is elválasztották a többitől. Ilyen egybe­függő nemesi tömb a tapolcai járásban levő Kálvölgy és környéke. Hasonló csoportot figyeltek meg Veszprém megyében a Pápától Győr megye határáig húzódó nemesi fal­vaknál, de a megye északkeleti szélén is. 46 Persze voltak szórványosan elhelyezkedő nemesi falvak is. A másik feltűnő jelenség, hogy a nagyon nagy uradalmak körül vagy éppen beléjük ékelve nemes község nemigen maradt. Nem volt nemes falu a mindig egyetlen óriási domíniumot jelentő Muraközben, ahol csak alig néhány kisebb nemesi uradalom alakult ki mellettük, és az alsólendvai - korábban Bánffy, utóbb Eszterházy - uradalom vi­dékén. Ezeknek az uradalmaknak ereje és hatalma akkora volt, hogy azzal ilyen sze­gény nemesi szervezetek nem tudtak megküzdeni. Nemesi falunak nagybirtok általi elnyerésére nemcsak a már említett Vas megyei Őrség kitűnő példa, melyet királyi privilégium ellenére eladományozott a király, 47 ha­nem a Zala megyei Nova is. Ennek közvetlen közelében feküdt ör helység, mely nyil­ván a nyugati határőrök szervezetéhez tartozott. Nova jó, termékeny földjeit azonban már a 12. században megszerezte a veszprémi püspök. Az egykori őrökből a püspök fegyveres szolgái, predialistái lettek, de a íj. század végére, mikor a püspöknek már nem volt szüksége ezen a területen predialistákra, sikerük őket egyszerű jobbágyokká süllyeszteni. Feltehetjük, hogy ez azzal kapcsolatban történt, hogy a földesúr a falut mezővárossá emelte, és így az elveszett szabadság helyett más privilégiumot adott nekik/ 18 A harmadik feltűnő jelenség, hogy aránylag igen sok nemesi falunak rosszak voltak a talajviszonyai, határa erősen dombos vagy mocsaras volt, az utak elkerülték, tehát ter­melési és értékesítési lehetőségeik kicsinyek voltak. Tipikusan ilyen település volt Zalá­ban Szentgyörgyvöigy, Nemesnép és a Milejből, Petríkeresztúrból, Becsvölgyéről kiraj­zott „szeg-ek", a Zalaegerszegtől délkeletre húzódó nemesi falvak, de Veszprém megye nemesi falvaiból is 17/ 9 A Sopron megyei nemes falvak sem tudták már a 18. század­ban eltartani lakosságukat, 50 alkalmasint azért, mert aránylag kevéssé termékeny terü­leten települtek. Valószínűleg ennek következménye, hogy nagyon sok egykori nemes falu megrekedt a fejlődésben, és igen kicsi falu maradt. 51 Természetesen voltak nagyra nőtt, nagy lélekszámú nemesi faluk is, mind Somogyban, 52 mind Vas megyében, 53 mind Veszprémben, 54 mind Zalában. 55 Ezek azonban nagyon nagy határú, bár mérsékelten 103

Next

/
Oldalképek
Tartalom