Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)

Reformáció Vas vármegyében a 17- 20. században - Söptei Imre: A kőszegi templomok el- és visszafoglalása az ellenreformáció idején, 1671 és 1673

molyán megfontolt akaratunk s németünk.” (Bariska István fordítása.) A helyiek szerint azonban a magyarországi szabályok vonatkoztak a településre. A küzdelem bécsi letartóztatásokkal, 34.000 forintos adóhátralék kivetésével, katonai beszállásolás fenyegetésével folytatódott. Sennyey István (1580 körül—1635) kancellár, egyben győri püspök kétszer is kísérletet tett a templomok lefoglalására, de a választóközség elutasította ezeket.13

Újabb válságos időszak 1654-ben következett, amikor az előző évben elbontott középkori oltárok miatt, amelyek köveit az új protestáns iskolába építették be, királyi vizsgálat indult a város evangélikusai ellen.14 Ekkor ők kezdtek keménykedni a katolikusok ellen: az adatokat kiadó kőművest bezárták, tűzhalállal fenyegették; a mesteremberek közé pápistákat nem vettek be; az elhaltakat evangélikus lelkésznek kellett temetnie; korlátozták a helybeli kereskedésüket és ingatlan vásárlásaikat, stb.b Az 1655- ben a vármegyei emberek által végzett nyomozás összeírta a helybeli katolikus vallásúakat. Chernél kb. 350-re teszi a számukat,16 a tanúvallomások 20 körük családot említettek.17 Ezután viszonylagos nyugalom következett, amit talán csak Ráday Gombkötő Mátyás temetésének és örökségének ügye kavart fel.18

A NÉMET TEMPLOM VISSZAFOGLALÁSA (1671)

Az ismertetést 1670 őszén kezdjük, ugyanis az eddig megjelent leírásokkal ellentétben az 1671. évi visszafoglalás előzményei, az előbb említetteken kívül, oda nyúltak vissza.

Az ősz békességben indult, hiszen Bécsből egy követ azt a jó hírt hozta, hogy a nagy anyagi teherrel járó téli katonai beszállásolás elmarad.15 Árnyékot vetett azonban, hogy a Wesselényi-féle összeesküvés miatt letartóztatott Nádasdy Ferenc gróf (1623— 1671) lékai (ma: Lockenhaus, Ausztria) javainak lefoglalása szeptember végén elkezdődött. Ez némi félelmet jelenthetett a városnak, ugyanis ők is érintettek voltak a szervezkedésben. Bariska Istvántól tudjuk, hogy a tárgyalásoknak többször helyet biztosítottak a Strucc vendégfogadóban, sőt a résztvevőket vendégül látták.2"

November 17-én olvasták fel a tanácsban Forgách Ádám gróf (1601—1681) tárnokmester, egyben a Nádasdy posztjára frissen kinevezett országbíró levelét a német katonaság téli kvártélyáról, valamint arról, hogy a király ragaszkodik ahhoz, hogy a város egykori ígéretének megfelelően az öregtemplomot, a hozzátartozó parókiaházzal és iskolával együtt adják át a katokkusoknak.21 A fenyegetést komolyan vették, ezért

13 Bariska István: A protestáns Kőszeg II. Ferdinand korában. In: Vas megye múltjából, 1982. Szerk. Horváth Ferenc. Szombathely, 1982. 54-91. p (Levéltári évkönyv; 2.)

14 F. Mentényi Klára: Néhány újabb adat Kőszeg város történeti topográfiájához - parókiák, iskolák, plébániák. = Vasi Szemle, 1987. 4. sz. 538. p.

15 Chernél, 1878. 81. p.

16 Chernél, 1878. 82. p.

17 MNL VaML KFL К VT ir. AM, 1655. április 12.

18 MNL VaML KFL KVT ir. AM, 1669. október 2.

19 MNL VaML KFL KVT ir. Tanácsülési jegyzőkönyvek (továbbiakban: Jkv.), 1670. szeptember 22.

211 Bariska István: A Wesselényi-szervezkedés főrendjei egy kőszegi vendéglőben. In: Acta - Tanulmányok. 2/1. Székesfehérvár, [2007]. 121-145. p.; Uő: A Wesselényi-szervezkedés főrendjei egy kőszegi vendéglőben. In: Regionális tanulmányok. 3. Szerk. Payrits Ferenc. Sopron, 2011. 107- 130. p.

21 MNL VaML KFL KVT ir. Jkv., 1670. november 17.

269