Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)

Forradalmak és háborúk kora. 1948 - 1849 és 1914 - 1918 eseményei Vas vármegyében - Bajzik Zsolt: A háborús sebesültek ápolása és hadigondozása Vas vármegyében, 1914 - 1918

teg részére rendezett be kórházi helyet.881914 szeptemberében a rohonci képviselő-testület ülésén Thyssen-Bornemissza Henrik újabb 40 ágynak megfelelő helyiséget ajánlott fel a kastélyában. Rohoncon már ekkor is 50 sebesültet ápoltak, míg a kastélyban 14 sebesült tiszt ellátásáról és ápolásáról gondoskodtak.89 Felsőlövőn 30 ágyas katona-, és 20 ágyas vöröskeresztes, Pinkafőn 70 ágyas-, Nagyszentmihályon (ma: Großpetersdorf, Ausztria) 50 ágyas-, Felsőőrön 40 ágyas katona-, és 40 ágyas vöröskeresztes kórházakat létesítettek a hónap végére,90 de Németújváron (ma: Güssing, Ausztria) is 50 fő részére felszerelt kórház várta az egyre-másra érkező sérülteket.91

Vas vármegye maximálisan kivette a részét a betegellátásból, amikor 3 nap alatt a járásokban 900 ágyat bocsátottak a katonák részére.92 A vármegyében 1914 novemberére a vöröskereszt 2014 ágyat tartott készenlétben a harcterekről érkezők részére.93

Bozsokon 40 ágyat állítottak fel Végh Gyula kezdeményezésére, így egy jól felszerelt kórházzal várták a frontról érkező, törődött katonákat.94 A vármegyében az elsők között gyermekotthont is létesítettek, és a bevonultak családjait a gazdasági munkákban ingyenes munkaerővel támogatták.95 Az iskolában és a templomház épületében 18 sebesültet fogadtak, akiknek kényelméről Végh Gyula és felesége gondoskodott a község lakóinak segítségével. A betegek Kőszegről kaptak orvost és Bódiss István kőszegszerdahelyi plébános is felkereste őket.96

Erről a következőket jegyezte fel Végh Gyula a naplójában 1914. november 1-jén: „Tegnap végre, hosszú várakozás után megjött a szombathelyi tartalékkórház sürgönye: tizennyolc beteg érkezik Bozsokra... Nagy sokára érkezik az első kocsi. A miénk: ismerjük a zörgését. 7,öld úr ül a kocsiban és a rohoná tanító, az ottani kórházparancsnoka. A bakon János mellett egy szomorú alak. leemelik és beviszik. Erdélyi szász mindkét lába elfagyott a nyirkos lövészárokban való ácsorgásban ... Sokkal később érkezik a többi kocsi a betegekkel. Néhány an maguk sántikálnak, másznak be, a legtöbbet úgy kell bevinni. Egy összelőtt honvéd mankón ugrál. Egy román is van közöttük ... Egy hórihorgas lengyel sztoikus nyugalommal mutatja véres lábát és lábvizet kér, ... Mia borogatásokat alkalmaz megigazítja a kötéseket, intézkedik. Fáni és kétfalubeli leány segédkezik. Azután hoznák az ízletes vacsorát. Mi férfiak azalatt elintézzük az írásbeli teendőket, űrlapokat töltünk ki ...”.97

A sebesültek személyes történetéhez kitűnő forrásul szolgálnak az egykori hadigondozási iratok. Különösen érdekes Stern Imre esete, aki 1914. október 26-án önkéntesként vonult be Bécsbe, a 83. gyalogezredhez. Innen 1915. június 22-én hadapródként került az orosz frontra, ahol augusztus 29-én Zulicénél (ma: Zulice, Ukrajna) karlövést szenvedett.

88 Újabb katonakórházak Kőszegen. = SZÚ, 1914. szept. 23. 4. p.

89 Új kórház Rohoncon. = SZÚ, 1914. szept. 26. 3. p.

90 A felsőőri járás a sebesültekért. = Vvm., 1914. szept. 26. 4. p.

91 Katonai kórház Németújváron. = Vvm., 1914. szept. 27. 4. p.

92 A vidék a sebesült katonákért. = Vvm., 1914. szept. 27. 4. p.

93 A Vötös Kereszt királyi biztosa Szombathelyen. = A Vőrös Kereszt Vasvármegyei Választmányának Hivatalos Értesítője, 1914.1. évf. 1. sz. 6. p.

94 Kórház Bozsokon. = SZÚ, 1914. okt. 1. 3. p.

95 Bozsok a katonákért. = Vvm., 1914. okt. 6. 3. p.

96 Sebesült katonák Bozsokon. = SZÚ, 1914. nov. 13. 3. p.

97 Végh Gyula: Egy régi ház emlékezései. Országos Széchényi Könyvtár Quarta Hungarica. 3681.142. p.

460