Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Forradalmak és háborúk kora. 1948 - 1849 és 1914 - 1918 eseményei Vas vármegyében - Bajzik Zsolt: A háborús sebesültek ápolása és hadigondozása Vas vármegyében, 1914 - 1918
Gyógykezelésre először Kassára (ma: Kosiče, Szlovákia) szállították, majd 1915. szeptember 15-től 1916. március 3-ig Szombathelyen, a tartalékkórház sebészetén gyógyították.98 A másik érdekes történet a vépi illetőségű Csonka Istváné, aki 1914 augusztusában vonult be a hadi szolgálatra a szombathelyi 83. gyalogezredhez, majd októberben a 4. menetzászlóalj kötelékében az orosz harctérre vezényelték. 1914. november 7-én a Lublin (ma: Lublin, Lengyelország) közelében egy repeszgránáttól sérült a jobb kezének középső ujja. Gyógykezelését követően 1915 tavaszán a VII. menetzászlóaljban a Kárpátokba vezényelték, ahol 1915. április 1-jén a jobb vállátlőtték meg. Gyógyulását követően, 1915 augusztusában a XII. menetzászlóaljjal ismét az orosz frontra került, ahol augusztus 28-án lábfejlövést szenvedett. Innét 1915 szeptemberében Szombathelyre hozták gyógykezelésre és a következő évben történt felülvizsgálata során fegyvernélküli szolgálatra osztották be. így 1916 és 1918 között a szombathelyi tartalékkórház V. osztályán Pethő Ernő (1886—1959) sebész ezredorvos mellett, mint műtős szolgált.99 A vöröskereszt nagyszerűen teljesítette hivatását országszerte, és ennek a nemes munkának meg is lett az eredménye Vas vármegye területén. A kórházakat mintaszerűen rendezték be, ahol gondoskodtak a sebesültek ellátásáról és kényelméről. A kórházak száma Szombathelyen 15 volt, de sok sebesültet ápoltak Vas nagyobb településein. 1914 októberének elejére a vöröskereszt a megyében mintegy 1000 főt tudott megfelelő módon fogadni. A kórházak felszereléséhez lelkesen járultak hozzá a helybeli családok, akik közül a hölgyek ápolói szolgálatot vállaltak. A jótékony egyesület pénztárához jelentős mennyiségű pénzadomány is befolyt, amelyhez Festetics Kálmán grófné (1880— 1947) 10.000 koronás kötvényével járult hozzá. Az ékszerek is tekintélyes összeget képeztek, amelyek az „Aranyat-vasért” mozgalom keretében kerültek a főispáni hivatalhoz. Batthyány-Strattmann Ödönné 69 darab értékes régi aranytárgyat gyűjtött össze, és ezen kívül még 400-an vittek ékszereket.100 A bogáti kastélyban Festetics grófné szentelte a napjait a sebesültek ápolására. Október elején 10 sebesültet két tágas szobában helyeztek el, akik között volt osztrák, lengyel, román, olasz, cseh és egy magyar. A grófné az ambulanciáról és az ápolásról is gondoskodott.101 1914. október elején a Körmendi nagyközség elhatározta, hogy a háború ideje alatt 100 sebesült ellátását vállalják, amit ekkor már igénybe is vettek. A később érkezőket a vöröskereszt vette gondozásba, és minden sebesült után 1 korona 60 fillér ápolási költséget számoltak el.102 Az augusztustól október elejéig tartó időszakban Szombathelyen mintegy 2000 sebesült fordult meg. Többségüket más kórházakba továbbították és jelentékeny részük meggyógyult.103 Október közepén Csekonics Endre gróf (1846—1929), a vöröskereszt elnöke és királyi biztos, Esterházy Miklós herceg (1869—1920) és Széchenyi Emil gróf (1865—1932) társaságában érkezett Szombathelyre, hogy végiglátogassák, ellenőrizzék a városban működő kórházakat. A vasútállomáson Széchenyi Rezső, Kiskos 98 Szombathely Megyei Jogú Város Központi irattára. 1. világháborús hadigondozási iratok (továbbiakban: SzMJV Közp. ir. 1. vh. hadigond. ir.) Címhasználatosok (továbbiakban: Címh.) 11. Csonka István iratai. 99 SzMJV Közp. ir. 1. vh. hadigond. ir. Címh. 42. Stern Imre iratai. 100 Vasmegye társadalma a háború áldozatainak. = SZU, 1914. okt. 4. 1. p. 101 A bogáti kastély úrnője. = SZÚ, 1914. okt. 14. 4. p. 102 Sebesültek elhelyezése Körmenden. = Vvm., 1914. okt. 11. 4. p. 103 Vasárnapi körséta. A szombathelyi sebesültek között. r Vvm., 1914. okt. 13. 2. p. 461
