Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Forradalmak és háborúk kora. 1948 - 1849 és 1914 - 1918 eseményei Vas vármegyében - Bajzik Zsolt: A háborús sebesültek ápolása és hadigondozása Vas vármegyében, 1914 - 1918
a városban. így szóba került a III. kerületi elemi vagy a püspöki iskola épülete. A polgármester felhívással fordult a lakossághoz, hogy a szükséges berendezési tárgyakat — ágyak, asztalok, székek, padok, mosdótálak, poharak stb. - bocsássák rendelkezésre.82 Szeptember végén eltemették az első szombathelyi háborús halottat, akit a szentmártoni (ma: Szombathely) temető halottas házában ravataloztak fel. Szamuta János a nagyváradi 4. honvéd gyalogezred tartalékosaként Lembergnél egy srapneltől, - apró golyókkal töltött repeszgránáttól - kapott halálos sebet, így került Szombathelyre. A honvéd keresztjére azt írták, hogy: „Itt nyugszik Szamuta János, született 1884, meghalt 1914. szeptember 19-érPP Egy díszszázad nyitotta meg a néhányszáz főnyi gyászmenetet, amelyben hat katona vitte a koporsót. A katonai sortűz és a pap imája után Kiskos István mondott gyászbeszédet az Orosházáról származó háromgyerekes édesapa sírjánál.84 85 A háború kitörését követően Mikes János megyéspüspök az elsők között jelentkezett, hogy 50 sebesültet a saját költségén elhelyez. Szeptemberben az északi harctéren folyó súlyos harcokból nagyszámban érkezők közül kerültek a kórházként funkcionáló répceszentgyörgyi kastélyába. A püspök édesanyja két lányával együtt látták el az odairányított sérülteket. Az uradalom intézője, Bozzay Boldizsár rendezte be a kórházat, ahol a két nagyteremben összesen 50 betegágy sorakozott, párnákkal és paplanokkal. A gondoskodás arra is kiterjedt, hogy a termek hideg betonpadozatát deszkával cserélték fel. Amit nem tudtak a kastélyban összeszedni, azt a falubeliek hordták egybe. Minden ágy felett egy kis fekete tábla függött, amelyre a katona nevét és egyéb szükséges adataikat írták fel. Külön berendezett szobák várták az ápolókat. A műtősszobát ellátták a szükséges műszerekkel, az étkezőtermet pedig edényekkel, poharakkal és evőeszközökkel. A gyönyörű parkban a lábadozó betegek sétákat tehettek.83 Az ápoltak között volt olasz, német, horvát, szlovén és magyar nemzetiségű, 83-as bakák és 18-as honvédek. Vöröskeresztes lobogó alatt állt az egykori hatalmas gazdasági épület is, amelyet a legideálisabb kórházzá varázsoltak át. A betegek ápolásában Nagy Károly hegyfalui körorvos, medikus fia, két kispap és egy szombathelyi ápolónővér segédkezett. A jól felszerelt ambulancián ekkor már operációt is végeztek, amikor egy olasz katona szétroncsolt ujját amputálták. Az orvos és a nővér mellett segédkezett Mikes Benedek grófné (1839-1921), Mikes Ilona (1871-1951) és Mikes Emma (1869-1959) grófnő is. A falu népe hasonló buzgalommal járult hozzá a betegek ellátásához, hiszen ők adták össze az 50 ágyat és az ágyneműket. Széchényi Gábor grófné (1838—1920) Hegyfaluból 80 inget küldött a kórháznak, míg a kastély úrnői 250 darab fehérneműt készítettek a sebesülteknek. A katonák naponta négyszer kaptak enni, és emellett ellátták őket gyümölccsel és füstölnivalóval is.86 Közben egyre több helyen alakítottak ki kórházakat az érkező sebesültek számára. így Kőszegen Bogyay Lajos kastélyát adta át 35 ággyal, míg a csipkegyár87 100 be-82 Sebesültek elhelyezése. = Vvm, 1914. szept. 18. 3. p. 83 Az első halott. Egy szombathelyi sebesült temetése. = Vvm., 1914. szept. 21. 2. p. 84 Uo. 85 Répceszentgyörgyön. = SZÚ, 1914. szept. 19. 1. p. 86 Sebesült vitézek paradicsoma. = SZÚ, 1914. szept. 20. 1-2. p. 8 Első Magyar Himzőgyár Snokup és Korb Kőszeg. 459
