Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)

Forradalmak és háborúk kora. 1948 - 1849 és 1914 - 1918 eseményei Vas vármegyében - Bajzik Zsolt: A háborús sebesültek ápolása és hadigondozása Vas vármegyében, 1914 - 1918

a városban. így szóba került a III. kerületi elemi vagy a püspöki iskola épülete. A pol­gármester felhívással fordult a lakossághoz, hogy a szükséges berendezési tárgyakat — ágyak, asztalok, székek, padok, mosdótálak, poharak stb. - bocsássák rendelkezésre.82 Szeptember végén eltemették az első szombathelyi háborús halottat, akit a szent­­mártoni (ma: Szombathely) temető halottas házában ravataloztak fel. Szamuta János a nagyváradi 4. honvéd gyalogezred tartalékosaként Lembergnél egy srapneltől, - apró go­lyókkal töltött repeszgránáttól - kapott halálos sebet, így került Szombathelyre. A hon­véd keresztjére azt írták, hogy: „Itt nyugszik Szamuta János, született 1884, meghalt 1914. szept­ember 19-érPP Egy díszszázad nyitotta meg a néhányszáz főnyi gyászmenetet, amelyben hat katona vitte a koporsót. A katonai sortűz és a pap imája után Kiskos István mon­dott gyászbeszédet az Orosházáról származó háromgyerekes édesapa sírjánál.84 85 A háború kitörését követően Mikes János megyéspüspök az elsők között jelentke­zett, hogy 50 sebesültet a saját költségén elhelyez. Szeptemberben az északi harctéren folyó súlyos harcokból nagyszámban érkezők közül kerültek a kórházként funkcionáló répceszentgyörgyi kastélyába. A püspök édesanyja két lányával együtt látták el az oda­irányított sérülteket. Az uradalom intézője, Bozzay Boldizsár rendezte be a kórházat, ahol a két nagyteremben összesen 50 betegágy sorakozott, párnákkal és paplanokkal. A gondoskodás arra is kiterjedt, hogy a termek hideg betonpadozatát deszkával cse­rélték fel. Amit nem tudtak a kastélyban összeszedni, azt a falubeliek hordták egybe. Minden ágy felett egy kis fekete tábla függött, amelyre a katona nevét és egyéb szük­séges adataikat írták fel. Külön berendezett szobák várták az ápolókat. A műtősszo­bát ellátták a szükséges műszerekkel, az étkezőtermet pedig edényekkel, poharakkal és evőeszközökkel. A gyönyörű parkban a lábadozó betegek sétákat tehettek.83 Az ápol­tak között volt olasz, német, horvát, szlovén és magyar nemzetiségű, 83-as bakák és 18-as honvédek. Vöröskeresztes lobogó alatt állt az egykori hatalmas gazdasági épület is, amelyet a legideálisabb kórházzá varázsoltak át. A betegek ápolásában Nagy Károly hegyfalui körorvos, medikus fia, két kispap és egy szombathelyi ápolónővér segédke­zett. A jól felszerelt ambulancián ekkor már operációt is végeztek, amikor egy olasz katona szétroncsolt ujját amputálták. Az orvos és a nővér mellett segédkezett Mikes Benedek grófné (1839-1921), Mikes Ilona (1871-1951) és Mikes Emma (1869-1959) grófnő is. A falu népe hasonló buzgalommal járult hozzá a betegek ellátásához, hiszen ők adták össze az 50 ágyat és az ágyneműket. Széchényi Gábor grófné (1838—1920) Hegyfaluból 80 inget küldött a kórháznak, míg a kastély úrnői 250 darab fehérneműt készítettek a sebesülteknek. A katonák naponta négyszer kaptak enni, és emellett ellát­ták őket gyümölccsel és füstölnivalóval is.86 Közben egyre több helyen alakítottak ki kórházakat az érkező sebesültek számá­ra. így Kőszegen Bogyay Lajos kastélyát adta át 35 ággyal, míg a csipkegyár87 100 be-82 Sebesültek elhelyezése. = Vvm, 1914. szept. 18. 3. p. 83 Az első halott. Egy szombathelyi sebesült temetése. = Vvm., 1914. szept. 21. 2. p. 84 Uo. 85 Répceszentgyörgyön. = SZÚ, 1914. szept. 19. 1. p. 86 Sebesült vitézek paradicsoma. = SZÚ, 1914. szept. 20. 1-2. p. 8 Első Magyar Himzőgyár Snokup és Korb Kőszeg. 459

Next

/
Oldalképek
Tartalom