Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Utak, utazók, utazások Vas vármegyében az 1 - 20. században - Tilcsik György: "(H)Arccal a vasút felé!" A szombathelyi személyszálllító vállalkozók konfliktusai a soproni és a kőszegi bérkocsis céhek tagjaival az 1840-es években
TILCSIK GYÖRGY „(H)ARCCAL A VASÚT FELÉ!” A SZOMBATHELYI SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ VÁLLALKOZÓK KONFLIKTUSAI A SOPRONI ÉS A KŐSZEGI BÉRKOCSIS CÉH EK TAGJAIVAL AZ 1840-ES ÉVEKBEN Bácskai Vera és Nagy Lajos az 1828. évi országos összeírás adatainak feldolgozása alapján a teljes hazai városállományra irányuló, azokat kereskedelmi funkcióik, tiszta és megosztott piackörzeteik nagysága, lakossága, azok összetétele alapján tipizáló és rangsorba állító, alapvető fontosságú kutatásai1 már jelezték — és a más források felEiasználásával valamivel korábban helyben elvégzett vizsgálat és elemzés is teljes egészében igazolta2 - azt a tényt, miszerint már a 18. század második felében megkezdődött az, a további tanulmányozásokra igencsak érdemes folyamat, amelynek végeredményeként Kőszeg szabad királyi város a nyugat-magyarországi régióban a 18. század közepén még kétségtelenül meglévő, domináns gazdasági és kereskedelmi súlya és jelentősége a 19. század 20-as és 30-as éveire oly módon változott meg és csökkent le, hogy e vezető szerepet átadni kényszerült az éppen ellentétes trend mentén fejlődött Szombathelynek, és amelynek nyomán a korábban még kevésbé számottevő településnek mondható mezőváros az 1830-as évekre nemcsak a vármegye, hanem az egész térség egyik legfontosabb kereskedelmi központjává vált.3 Bácskai Vera és Nagy Lajos említett vizsgálatai egyrészt általában az egész országra, másrészt speciálisan Vas vármegyére vonatkozóan is feltárták és bizonyították, hogy a 19. század első felében a városok, a mezővárosok és a falvak földrajzi helyzete, illetőleg közlekedési lehetőségei, pontosabban az azok egyik leglényegesebb elemét képező, a szűkebb és tágabb régióban meglévő úthálózat, annak sűrűsége és állapota alapvetően határozta meg az érintett települések áru- és személyszállítási viszonyait, ezáltal kereskedelmi lehetőségeit és funkcióit.4 Azt, hogy a közútúthálózat minősége és a kereskedelem élénksége között milyen szoros összefüggés áUt és áll fenn, már a kortársak is pontosan felismerték és szóvá is 1 bácskai Vera — Nagy Tajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Bp., 1984. (továbbiakban: Bácskai - Nagy, 1984.) 402 p.; bácskai Vera: Városok és városi társadalom Magyarországon a XIX. század elején. Bp., 1988. (továbbiakban: Bácskai, 1988.) 231 p. 2 Tibik György: Ismeretlen adatok Kőszeg, Szombathely és Vas megye népességi és kereskedelmi viszonyaihoz a XIX. század közepén. = Vasi Szemle, 1982. 3. sz. (továbbiakban: Tilcsik, 1982.) 439-457. p. 1 Erről bővebben lásd: Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében. Szombathely, 2009. 173-193. p. (Archívum Comitatus Castriferrei; 3.) 4 Bácskai - Nagy, 1984. 61-76. p. 45
