Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Utak, utazók, utazások Vas vármegyében az 1 - 20. században - Tilcsik György: "(H)Arccal a vasút felé!" A szombathelyi személyszálllító vállalkozók konfliktusai a soproni és a kőszegi bérkocsis céhek tagjaival az 1840-es években
tették. így többek között Fényes Elek (1807—1876) is, aki 1847-ben megjelent klasszikus munkájában lényegretörően és egyértelműen így fogalmazott: „Magjiarors^ágfekme kereskedésére elég kedvelő, mert összeköti a miveit iparii^ő nyugotot a nyers terményekben gazdag kelettel, ezenfelül syämos és szép hajózható vizei vannak, nyerstermékeket pedig nagy és kitűnő minőségben állíthat elő, és mégis mindezen előnyök mellett Magyarország kereskedése szegény, kisszerű. A kereskedés e bágyadtságának nálunk több okai vannak ugyan, de mindenek felett első és főok orszjgutaink képzelhetetlen rosf\zóSíW és a számos rakonczátlankodó szabályzation folyók. Az általam készítendőiparstatistica ügyében a honi gyárosok és czéhek megkérdezhetvén üzleteik akadálya felül, egyhangúlag első és főakadálynak vallották, utaink rosszaságát, mert ez minden pontos és rendszeres kereskedést meghiúsít, r e mellett az árukat 20-30% százjólival drágítja, melly körülmény ismét a hazai áruknak küföldiekkéli versenyeztetését néha nehezíti, néha lehetetlenné tesz Ha tehát rendszeres kereskedést, virágzó müipart és fóldmivelést óhajtunk, első teendőink közé tartozik utaink megcsinálása, a korlátlan folyók szabályozása, mert ezek nélkül szaporodni kegdő vasutaink sem Ígérnek biztos jövendőt.”D Tekintettel arra, hogy 19. század első felében, azaz még a vasutak széleskörű elterjedése előtt, Magyarországon az emberek utazásaik lebonyolítására - leszámítva az arra alkalmas folyókat — kizárólag a közutakat vehették igénybe, az úthálózat kiterjedése, minősége és állapota a kereskedelem mellett természetesen a személyszállítás színvonalát is alapvetően befolyásolta. Az egykorú utazók — legyenek azok akár hazaiak, akár külhoniak — szinte mindegyike egybehangzóan panaszkodott a magyarországi utazás lassúságára és bizonytalanságára, kiváltképpen pedig az utak gyakorta igen kezdedeges és rossz állapotára, amelynek következtében különösen az esős és a havas időszakokban, illetőleg az árvizektől sújtott területeken olykor leküzdhetetlen nehézségekkel kellett szembenézniük az érintetteknek.6 Korszakunkban funkciójuk, forgalmuk és állapotuk alapján az utakat többféle módon sorolták különböző osztályokba. Az egyik minősítést alapján első osztályúnak a főutakat, vagyis a posta- és a fontosabb kereskedelmi utakat, másodosztályúnak a kevésbé fontos kereskedelmi utakat nevezték, míg a harmadik osztályba tartozott az összes többi út.7 Egy másfajta beosztás szerint az elsőrendű utak a kövezett utak, a másodrendűek a postautak, a harmadrendűek a kereskedelmi utak, a negyedrendűek pedig a közönséges utak voltak.8 Felismerve a posta stratégiai és gazdasági jelentőségét, III. Károly német-római császár és magyar király (1685—1740, ur. 1711—1740) 1722-ben az osztrák örökös tartományokban és Magyarországon a postaszolgálatot állami kézbe vette. A postahálózat fokozatos terjeszkedése és fejlesztése mellett 1749-től menetrend szerinti személyszállító postajáratok (delizsánszok) működtek a Bécs—Prága és a Bécs—Linz útvonalon. Mária Terézia német-római császárné és magyar királynő (1717—1780, ur. 1745—1765, 1740—1780) 1752. szeptember 15-én kiadott rendelete alapján 3 nappal később hason-0 Fényes Elek: Magyarország leírása. 1. rész. Pest, 1847. 89. p. 6 Antalfjy Gyula: így utaztunk hajdanában. Bp., 1975. (továbbiakban: Antalffy, 1975.) 258-266., 316-320., 326-330., 336-342. p. (Panoráma); Lackó Mihály: Széchenyi és Kossuth vitája. Bp., 1977. 5. p. (Magyar história); Fábri Anna: Hétköznapi élet Széchényi István korában. Bp., 2009. (továbbiakban: Fábrj-, 2009.) 140. p. (Mindennapi történelem) ' Horváth Gergely Krisztián: Bécs vonzásában. Az agrárpiacosodás feltételrendszere Moson vármegyében a 19. század első felében. Bp., 2013. 362-363. p. 8 Bácskai - Nagy, 1984. 62. p. 46
