Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)

Forradalmak és háborúk kora. 1948 - 1849 és 1914 - 1918 eseményei Vas vármegyében - Pál Ferenc: Az 1. világháború hatása a vasi falvak hétköznapjaira

A bevonulok nagy száma az agrártársadalmat nemcsak érzelmileg, de gazdaságilag is megviselte. Az 1931-ben kiadott Vas vármegyei címtár - bár adatai inkább tájékoztató jellegűek, és a hősi emlékművek adataival általában nem egyezőek — minden falu esetében közli a bevonultak, mind pedig az elesettek számát.2 A címtárból 10 települést kiválasztva, majd a kapott adatokat összevetve az 1910. évi népszámlálás eredményeivel hozzávetőlegesen megállapíthatjuk, hogy ezeken a településeken a lakosság 10—25%-át a falvaknak hosszabb-rövidebb időre nélkülöznie kellett, és a távollévők közösség legértékesebb munkaerejét képezte. Az adat egyébként megfelel az országos adatoknak. Für Lajos szerint a 4 millió hadbavonult közül mintegy 2,5—3 millió lehetett paraszti származású, azaz a 10—11 milliós paraszti társadalomnak legalább a negyedét kivonták a termelésből.3

A FALU NF.VF.

Lakoss ÁCjSZÁM 1910-bf.n

И]

A HÁBORÚBAN ELSZT VETLEK SZÁMA* ÉS ARÁNYA Л TR1JF.S LAKOSSÁGHOZ VISZONYÍTVA Jfö (%)j

Az lüiíSKITEK SZÁMA, ÉS ARÁNYA LAKOSSÁG SZÁMÁHOZ KÉPEST, ÉS A HÁBORUBW RÉSZT VKTTKKHB7. kl'-.PKST

|.aS (%)[%)|

Bozzai

314

80 (25%)

15 (5%) [19%]

Bögöte

712

104 (15%)

28 (4%) [27%]

Felsőszölnök

1456

246 (17%)

37 (2,5%) fl5%]

Ikervár

2033

260 (13%)

70 (3%) [27%]

Nádasd

1795

300 (17%)

58 (3%) fl9%]

Pornóapáti

696

60 (9%)

14 (2%) [23%1

Rátót

358

30 (8%)

6 (2 %) f20%]

Új perint (ma: Szombathely)

676

86 (13%)

28 (4%) [33%]

Uraiújfalu

930

135 (15%)

34 (4%) [25%]

Zanat

393

83 (21%)

6 (2%) [7%]

A helyzetet súlyosbította a tény, hogy a falvakban — az ősi hagyományoknak megfelelően — a nemi szerepekhez hozzárendelték az egyes férfi és női munkafeladatokat, amelyeket nemcsak a társadalmi szerep, hanem a fizikai képességek is meghatároztak. Ebben az archaikus feladatmegosztásban a férfinak egyértelműen a vezérszerep jutott, ami nem kizárólag a férfialapú tekintély miatt alakult ki, hanem azért, mert a mezőről, a földről származtak a legalapvetőbb élelmiszer-alapanyagok, és a föld megmunkálásához szükséges erővel pedig jellemzően a férfiak rendelkeztek. Miután alapesetben ő dolgozott az igavonó állatokkal, ő szántott, vetett, aratott, így javarészt nála halmozódott fel az az ősi tudás, amely ennek a munkák megköveteltek. A vezérszerep viszont a munkaerőínség hatására megváltozott, és az a tény, hogy az extrém viszonyok között a nők irányítása mehett sok esetben felvirágzottak, gyarapodtak a családi gazdaságok, lassan-lassan ekndított némi változást a vidéki nők szerepét illetően.

A falvakban a hadigazdálkodás helyzetét megnehezítette az a tény, hogy a paraszti munkafolyamatokat nem lehet rövid időn belül megtanulni. A kaszálás, egy szekér megrakása, a zsákolás, a szántás és a kapálás nemcsak fizikai erőt, hanem nagy gya-2 Vas vármegye és Szombathely Megyei Város általános ismertetője és címtára az 1931-32. évre. 1-2. köt. Főszerk. F. Szabó Géza; szerk. Gyulay Sándor, Rexa Dezső. Bp., 1931. (továbbiakban: F. Szabó, 1931.) 188., 241., 259., 307., 326., 350., 376., 416., 436. p.

3 l ürLajos:Búcsú a parasztságtól. Bp., 2013. 306. p.

422