Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)

Forradalmak és háborúk kora. 1948 - 1849 és 1914 - 1918 eseményei Vas vármegyében - Pál Ferenc: Az 1. világháború hatása a vasi falvak hétköznapjaira

Kiss János, %anati bondvéd (Kis Karolj tulajdona) korlatot is igényelt. Emellett az idő természetesen múlása, az évszakok váltakozása is kényszerítő körülményként hatott, hiszen a mezei munkákat a parasztember nem ak­kor végzi, amikor szeretné, hanem amikor kell és lehet. Előbbiek miatt a közigazgatás munkaerőhiányt pótolni szándékozó minden intéz­kedése gyakorlatilag csődöt mondott. Próbálták pótolni a kiesett munkaerőt hadifog­lyokkal, ám ez amellett, hogy a foglyok után kauciót kellett letenni, továbbá őrzésüket és élelmezésüket is meg kellett oldani, csak ritkán jelentett megoldást. Sok esetben, mi­után a kapott személy alkalmatlannak bizonyult a mezőgazdasági munkákra, csalódot­tan kellett a foglyot visszaküldeni. Ugyanígy a gimnazisták között is kevés olyan pa­raszti származásút találtak, akik megfelelő tempóban és színvonalon tudtak kaszálni, ráadásul e csekély értékű munkaerő is gyakorlatilag kevésnek bizonyult, amelynek tü­netei már 1915 őszén jelentkeztek.4 * Maradtak az asszonyok, az öregek és a sebesültek. így történt, hogy a Magyar Királyi Rokkantügyi Hivatal állományába tartozó ka­tonák közül többeket cséplőgépkezelőkké, illetve mozdonyvezetőkké képeztek,3 de az iskolásokat is kivezényelték az idénymunkákra, a tavaszi vetésekre, a nyári aratásra és az őszi munkákra.6 4 Nem maradnak parlagon a földek. - Szombathelyi Kis Újság, 1915. okt. 22. 2. p. 3 Rokkant katonák, mint cséplőgép és lokomobil gőzgépkezelők. = Szombathelyi Újság (továbbiak­ban: SZÚ), 1916. júl. 22. 3. p. 6 A tavaszi munka. = SZÚ, 1917. márc. 10. 2. p. 423 S^voboda Res(ső újperinti vendéglős katonaképe (Sspoboda Re-gső tulajdona)

Next

/
Oldalképek
Tartalom