Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)

Forradalmak és háborúk kora. 1948 - 1849 és 1914 - 1918 eseményei Vas vármegyében - Tilcsik György: "Szívesen szolgálok hazámnak…" Adatok az 1848 őszi Vas vármegyei népfelkelés történetéhez. Wimmer Ágoston, felsőlövői evangélikus lelkész szerepe a népfelkelésben

Az elnöki tisztet betöltő alispán, Zarka Sándor az ülés kezdetén az országban kiala­kult politikai és katonai helyzettel indokolta a bizottmány rendkívüli összehívását te­kintve hazánk oly nagy ю^й|у] ben forgását, milyennél nagyobban, mióta a magyar nemzet ezen hont meg­szállotta, még nem vala ...”.43 Ezután Zarka - nem kis túlzással azt állítva, hogy a horvát sereg Pécs és Fehérvár városokat, valamint Zala, Somogy, Fejér és Baranya vármegyéket elfog­lalta — felszólította a bizottmányt, hogy mielőbb tegye meg a szükséges intézkedéseket. Az alispán megnyitóbeszéde után a nemrég kinevezett népfelkelési kormánybiztos Békássy Imre — figyelemmel Jelačič seregének Zala és Somogy vármegyékben végzett pusztításaira, további arra a tényre, hogy Sopron vármegye már nagyszámú katonai erőt mozgósított, és megemlítve, hogy a Grazban állomásozott 4. (Sándor) huszárezredből 105 huszár, tisztjeit hátrahagyva, az ország védelmére hazatért és már Körmenden tartóz­kodik, illetőleg, hogy a 9. (Miklós) huszárezred Rohonc (ma: Rechnitz, Ausztria) környé­kén állomásozó része megindult Körmend felé — egyrészt kezdeményezte, hogy a bizott­mány a Vas vármegye Zalával határos részén hirdessen népfelkelést, sőt ennek tényét ő maga ki is jelentette, másrészt javasolta a vármegyének, hogy gondoskodjon a népfelkelés irányítására alkalmas személyekről és azok kinevezéséről. Békássy mindezeket elősegíten­dő benyújtott egy, a szolgabíráknak szóló utasítást, és egyúttal előírni indítványozta, hogy a tisztviselők tartózkodjanak járásaikban, akár ott laknak, akár nem, és gondoskodjanak a rend és a nyugalom fenntartásáról. A kormánybiztos egyúttal azt is szorgalmazta, hogy — miután október 15-én letelik Vas vármegye önkéntes mozgó nemzetőreinek 3 hónapos szolgálat ideje — a bizottmány mielőbb tegyen lépéseket a hazatérők pótlására, amelynek könnyebb megvalósítása érdekében járuljon hozzá a honvédtoborzás leállításához. A vármegyei bizottmány elfogadta Békássy előterjesztéseit, és egyrészt meghagy­ta a járási fő- és alszolgabíráknak, hogy a kormánybiztos javaslatainak megfelelően jár­janak el, másrészt több, a nemzetőrséggel kapcsolatos döntést hozott. így elrendelték, hogy 1.) az összeírt nemzetőröknek — a tisztviselők kivételével — készenlétben kell áll­niuk; 2.) azokban a helységekben, ahol még nem történt meg a nemzetőrök összeírása, azt akár karhatalom igénybevételével is, de végre kell hajtani; 3.) a nemzetőrök mozgó­sítását az egész megyében meg kell kezdeni, végre kell hajtani, melynek lebonyolításá­ra a vármegye mind a hat járásába egy-egy személyt neveztek ki, és 4.) miután az egész vármegyei nemzetőrség egyszerre történő kiállítása nehézségeket okozna, meghatá­rozták, hogy a teljes, nagyjából 15.000 főnyi nemzetőrség egyharmada október 10-én, a második harmada október 14-én, harmadik harmada pedig október 18-án indul ki, mégpedig a Vidos Józseffel, a Vas vármegyei nemzetőrség parancsnokával és Békássy Imre kormánybiztossal történő előzetes egyeztetés szerint.44 Egyúttal kijelöltek egy, a vármegye másodalispánja, Vidos Dániel (1801—1872) — aki Vidos József bátyja volt — elnöklete alá rendelt, összesen öttagú választmányt, melynek feladatává tették, hogy dolgozzon ki egy, a felállítandó vármegyei nemzetőrség élelmezésének biztosítását és működési költségeinek előteremtését célzó tervezetet. E választmány hamarosan mun­kához látott és javaslatait másnap, azaz október 3-án a képviseleti bizottmány elé ter­43 MNL VaML Vvkb. Bjkv. 1119/1848. 44 Uo. A 4. (Sándor) huszárezred 105 huszárának Körmendre történő érkezéséről lásd még: MNL VaML Vvkb. Bjkv. 1172/1848. 396

Next

/
Oldalképek
Tartalom