Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Forradalmak és háborúk kora. 1948 - 1849 és 1914 - 1918 eseményei Vas vármegyében - Tilcsik György: "Szívesen szolgálok hazámnak…" Adatok az 1848 őszi Vas vármegyei népfelkelés történetéhez. Wimmer Ágoston, felsőlövői evangélikus lelkész szerepe a népfelkelésben
jesztette. Ez az alapos javaslatsor, amellett, hogy pontosan meghatározta a nemzetőrök élelemmel és élelmiszerekkel (kenyér, rozsliszt, hús) való ellátásának módját és menetét, továbbá a fizetendő zsold nagyságát, foglalkozott a megbetegedő nemzetőrök elhelyezésének és ápolásának kérdésével, és azt is előírta, hogy hogyan lehet és kell a folyamatos közlekedés és hírkapcsolat feltételeit biztosítani a vármegye és a nemzetőr-sereg között.45 Miután a nemzetőrök zsoldjának kifizetése a vármegyén belüli tartózkodás idején a vármegye, azon kívül pedig az országos pénztár feladata volt, és a Vidos Dániel vezette választmány napi 10 pengőkrajcárral46 számolt, a 15.000 nemzetőr zsoldja a tervezet szerint naponta nem kevesebb, mint 2500 pengőforintot tett ki. Ennek előteremtésére a javaslat azt kezdeményezte, hogy — miután a vármegyei pénztár üres — a zsold összegét a vármegye települései birtokarányosan viseljék, és a befizetendő összegeket — amelyet a következő évi adóba beszámítanak — pedig az egyes helységek minden ott lakó személytől birtokarányosan szedjék be. Az öttagú választmány javaslatait tartalmazó jegyzőkönyv szövegét a vármegye bizottmányi ülésén felolvasták és minden változatás nélkül jóváhagyták, egyúttal elrendelték, hogy az abban foglaltak végrehajtása érdekében azt az érintett személyeknek azonnal adják át.47 Jóllehet Békássy Imre 1848. szeptember 18-án történt - és fentebb már említett - kormánybiztosi kinevezése ismert volt Vas Vármegye Képviseleti Bizottmánya előtt, az ezt hivatalosan is tartalmazó miniszterelnöki levelet ekkor tárgyalták, és annak tartalmát nagy örömmel és lelkesedéssel konstatálták.48 Ezt követően Batthyány szeptember 18-án, 19-én és 26-án kelt, összesen négy, az újoncállításról, az újoncoknak fizetendő foglalópénz összegéről, valamint az újoncok ruházatáról és felszereléséről, illetőleg az újonnan megalakuló 16 honvédzászlóaljhoz az egyes vármegyék és szabad királyi városok részéről kiállítandó újoncok számáról és a hadfogadó állomások helyéről intézkedő, nyomtatott körrendeletét, továbbá egy szeptember 19- én kiadott, a néphez intézett, szintúgy nyomtatott felhívását — amely a szeptember 19-én kelt rendelet mellett érkezett - hozták nyilvánosságra.49 50 A miniszterelnök szeptember 26- án kelt körlevelének szövegéből tudjuk, hogy több más dunántúli vármegyéhez hasonlóan - a népfelkelés szervezése miatt — ekkor még Vas is mentesült az újoncállítási kötelezettség alól, ám a vonatkozó miniszterelnöki intézkedés — tekintettel arra, hogy ellenséges csapatok nem léptek területére — a vármegyének opcionálisan engedélyezte, hogy a ráeső újoncokat kiállítsa, és azokat a legközelebbi hadfogadó állomásra, Sopronba küldje.30 45 MNL VaML Vvkb. Bjkv. 1120/1848. 46 Az 1811-ben, majd 1816-ban végrehajtott devalváció után Magyarországon kétféle fizetőeszköz, a pengő- és a váltóforint volt forgalomban: 1 pengő- vagy ezüstforint 2,5 becsi értékű vagy váltóforintot ért. Mindkét forint váltópénze a krajcár volt, és 1 forint 60 krajcárral volt egyenlő. 47 MNL VaML Vvkb. Bjkv. 1120/1848. 48 MNL VaML Vvkb. Bjkv. 1147/1848.; MNL VaML Vvkb. Bir. 1147/1848.; GBL ir. 1999. 2. köt. 1428-1429. p. 49 MNL VaML Vvkb. Bjkv. 1148/1848., 1149/1848., 1150/1848., 1154/1848.; MNL VaML Vvkb. Bir. 1148/1848., 1149/1848., 1150/1848., 1154/1848. Batthyány e körrendeletéinek és felhívásának szövegétlásd: GBL ir. 1999. 2. köt. 1430-1431., 1431-1432., 1449-1450., 1450-1451., 1627-1628. p. 50 MNL VaML Vvkb. Bjkv. 1154/1848.; MNL VaML Vvkb. Bir. 1154/1848.; GBL ir. 1627-1628. p. 397
