Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Nyomdák és kiadványok, könyvtárak és olvasók Vas vármegyében a 16 - 20. században - Feiszt György: Könyvtár az Őrségben. Az Őriszentpéteri Iparos Olvasókör könyvállománya és olvasói, 1906 - 1944
zött pedig évenként 20-nál kevesebb bejegyzés került a naplóba. A gyakran hónapokig, néha fél évig is tartó kölcsönzési szünetekre semmilyen magyarázatot sem találunk. Vörösmarty Mihály szobrát 1908-ban avatták Budapesten. Az akkor egész országot megmozgató gyűjtési akció sikerén felbuzdulva és az aktalomhoz illeszkedve a „Pesti Napló” szerkesztősége előfizetői részére reprezentatív Vörösmarty-albumot adott ki, amely gyorsan megérkezett Oriszentpéterre. Első olvasója 1909. február 6-án Kovács Antal takács mester volt. Március 7-én Szabó Bálint kékfestő az egylet elnöke vette kölcsön. Április 27-én, majd 1 hónapra rá ismét, Szikszai Ödön községi tanító következett. Októberben Lacza József, decemberben Bokor Sándor, 1910. februárban Koczor Dániel, 1911. áprilisban Németh Ferenc lakatos, decemberben Babos Elek asztalos, 1912. februárban Harcz Lajos, 1913. januárban Spilák Sándor, februárban Lacza Lajos jegyző olvasta. A költő életrajzát számos szövegközi rajzzal és festőművészek egész oldalas, színes képeivel illusztrált, aranyozott, dombornyomású album négy éven át gyakorlatilag állandóan közkézen forgott. Ezt követően alacsonyabb intenzitással, de még sokan olvasták. Kölcsönzésének utolsó bejegyzését 1937 július 25- én találtuk meg, amikor Szalay József vitte elolvasni. A felekezeti semlegesség kezdettől jellemző volt. A Olvasókör vezetősége és tagsága küldöttséggel jelent meg úgy Mikes János katolikus püspök, mint a Dunántúli református szuperintendens őriszentpéteri látogatásán. Kiss Zoltán református kántortanító már 1901. decemberben tagnak iratkozott be és Kuntár Lajos úgy tudja, hogy Kátay István segédlelkész Öriszentpéteren könyvtárosként is működött. A község református és a katolikus iskolájának tanítója biztosan tagja volt az olvasókörnek. A református Szikszai Ödön 1909. februártól 1911 áprilisáig 12 alkalommal összesen 53 kötetet, köztük ahogy láttuk, a Vörösmarty albumot kétszer is, kölcsönözte, de olvasta a „Fatenyésztés” kézikönyvét, a Tolnai világtörténelem több kötetét, a Budapest albumot és sok ponyva mellett E. Scottnak „Stanley és a hősiesen megszabadított Emin pasa”című Afrika felfedezésével kapcsolatos regényét is. Kvanduk Bertalan katolikus tanító 1912. február 14-én kezdte a kölcsönzést és hét alkalommal 32 kötetet vitt el olvasásra. Köztük volt Petőfi verseskötete, Eötvöstől a Falu jegyzője, Lyka Károly művészettörténete, Kossuth iratai, a Magyar nagyasszonyok és több ponyva mellett ő is kölcsönözte a Stanley-t. A népszerű tanító sorsa, akit katolikus létére a Szalafői református iskola vezetésére is invitáltak sajnos tragikus fordulatot vett. 1914-ben tartalékos tisztként a szerb frontra vezényelték és a jablonkai harctéren 1915. február 28-án, 27 évesen hősi halált halt. Tagja volt az olvasókörnek Saxinger Ottó gyógyszerész és Szilárd Lipót kör-, és vasúd orvos, de ők nem tartoztak a gyakori könyvkölcsönzők közé. Saxinger a „Kelet csodái”-t, a „Budapest újságíróiét, a „Tolnai Világlapjáét ez utóbbiból többször több kötetet is kölcsönözött és olvasta a „Szabadságharc történetét”. A doktor úr csak két alkalommal tette tiszteletét a könyvtárban először a Bolond Istókot és a Kóser adomák kötetét kölcsönözte. Nevével legközelebb 1925-ben találkozhatunk amikor saját kezűleg írta be, hogy négy kötetet, köztük a Világháború történetét „Beszolgáltatott”. A szakirodalomban vissza-visszatérő toposz, hogy az olvasóköröknek nők nem lehettek a tagjai. Öriszentpéteren ilyen tiltás nem volt és a kölcsönzési naplóban négy női nevet is találtunk. 1906-ban Haas Ruzsinka — vélhetőleg Haas Salamon vegyeske262
