Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)

Nyomdák és kiadványok, könyvtárak és olvasók Vas vármegyében a 16 - 20. században - Halász Imre: Mit olvashattak Szombathelyen a Bach-korszakban?

kölcsönözték Giacomo Casanova (1725—1798) emlékiratait. Az itt felsoroltak mel­lett még három svéd szerző több művét is megtaláljuk a németnyelvű fordítások kö­zött. A klasszikusok mellett tehát a kortárs szépirodalom jelentős arányban szerepelt a Scharpf által nyújtott kínálatban. A természettudományos ismeretterjesztést Alexander von Humboldt (1769— 1859) egy műve, és a német földrajztudós Johann Georg Kohl (1808—1878) négy könyve, köztük az egyik Magyarországról szóló26 is megtalálható volt a listán. A németnyelvű kínálatban számos Magyarországot érintő kötet akadt, így Windisch Károly (1725-1793) Magyarország történetéről szóló műve, egy „Ungarische Tabletten” című reformkori röpirat, Jósika Miklós (1794-1865) több regényének, vala­mint Jókai Mór (1825—1904) Sajó álnéven kiadott „Forradalmi és csataképek 1848 és 1849-ből” című művének fordítása. Az 1848/1849. évi szabadságharc eseményeit számos kölcsönözhető könyv tár­gyalta, amelyek nem az elemzés szándékával íródtak. Nem tekinthetünk el attól, hogy 1854 derekáig ostromállapot volt a Magyar Koronaországban, és ebben az időben fo­lyik a tiltott olvasmánnyá vált röplapok és sajtótermékek begyűjtését szorgalmazó ren­dészeti tevékenység. A kölcsönözhető könyvek listáján ezért elsősorban az osztrák szemszögből írott munkák szerepeltek, ennek sorába tartozott a „Die magyarische Revolution”,27 amely­nek írója mindjárt az elején deklarálta is aulikusságát. A könyv rendkívül részletesen írta le 1848 előzményeit és eseményeit. Egy másik, határozottan az osztrák forrada­lomellenes álláspontot képviselő „Szenen und Bilder aus dem ungarischen Révolutions Kriege”. Hasonló álláspontot foglalt el Eduard Breier (1811—1876) „Görgei vor Ofen”28 című regényében, ám számos alakját rokonszenvesnek ábrázolta a szerző, míg Theodor Scheibe (1820—1881) „Kossuths Braut”29-jában a magyar feudális viszonyok kritikáját jelenítette meg. Ezek ismeretében különösen érdekes Klapka György ba­rátjának, a maga is honvédtiszt Martini Károly Vilmos (1821—1885) „Bilder aus dem Honved-leben”30 című emlékirata. A 64 művet 124 kötetben felsorakoztató magyarnyelvű könyvállomány a 19. század közepe prózairodalmának élvonalába tartozó szerzők könyveit tartalmazta. Jósika Miklóstól egy tucat regényt lehetett kölcsönözni, így a szerző Abafi, a „Csehek Magyarországon”, a „Zólyomi” és a „Zrínyi a költő” című műveit. De Fáy András (1786—1864) összes szépirodalmi munkái, Sajó (azaz Jókai) „Egy bujdosó napló­26 Kohlt kora egyik legtermékenyebb útleírójának ismerjük. Második utazása 1842-ben az Osztrák Császárságba vezetett, amelyről 1842-ben öt kötetben számolt be, ezek közül kettő érinti Magyarországot: Kohl: Hundert Tage auf Reisen in der österreichischen Staaten. Dritter Theil. Reise in Ungarn. Erste Abtheilung. Pesth und die mittlere Donau. Dresden-Leipzig, 1842. 566 p. és Hundert Tage auf Reisen in der österreichischen Staaten. Vierter Theil. Reise in Ungarn. Erste Abtheilung. Das Banat, die Pusten und der Plattensee. Dresden-Leipzig, 1842. 504 p. 27 Die Magyarische Revolution: Kurzgefaßte Schilderung Der Jüngsten Zeitereignisse in Ungarn Und Siebenbürgen. Pesth, 1849. 243 p. 28 Breier, Eduard: Görgei vor Ofen. Historisch-romantische Erzählung. Wien, 1851. 187 p. 29 Kossuth’s Braut. [Kossuth menyasszonya]. Historischer Roman“. Wien-Leipzig, 1852. 223 p. 3(1 Martini Károly Vilmos: Bilder aus dem Honvédleben. Wien, 1851. 344 p. 239

Next

/
Oldalképek
Tartalom