Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)

Nyomdák és kiadványok, könyvtárak és olvasók Vas vármegyében a 16 - 20. században - Halász Imre: Mit olvashattak Szombathelyen a Bach-korszakban?

ja”, Szilágyi Sándor (1827-1899) „Magyar nők a forradalom idejéből”31, Nagy Ignác (1810-1854) „Magyar titkok” című rendkívül sikeres munkája, amelyre nagy hatással volt Sue, de nem hiányzott Vörösmarty Mihály (1800—1855) „Czillei és a Hunyadiak” című történelmi drámája sem.

A magyar költészetet Csokonai Vitéz Mihály (1773—1805), Berzsenyi Dániel (1766-1836), Kisfaludy Sándor (1772-1844), Vörösmarty Mihály és Kis János (1770— 1846) verseskötetei képviselték.

A külföldi szerzők magyarnyelvű fordításai között Shakespeare „Macbeth”, Dickens „Twist Olivér”, Cooper „Utolsó mohikán” című műve, továbbá Georg Sand (1804—1876) és Sue szerepel.32

Scharpf és Teichman kölcsönkönyvtára kivételével a többi összeírt könyvtár nem lévén nyilvános, magánkönyvtárnak tekinthető, így nem mindenki számára voltak elérhetők.

A minden bizonnyal meglévő számos és eltérő kötetállományú - lelkészi, tanítói, gyógyszerészi, orvosi, seborvosi, nemesi, városi polgárok által birtokolt — magánkönyvtárakról mindeddig semmiféle adatot nem sikerült fellelni.

AZ OLVASÓEGYLETEK, KASZINÓK

A társas érintkezés színtere a reformkorban elszaporodott kaszinók, olvasóegyletek voltak, amelyek a Bach-korszakban is működtek. A Vas vármegyei olvasóegyletekről és kaszinókról a szombathelyi kivételével is csak szórványos adataink vannak. Az egyleti összeírások 1852-ben három kaszinót, illetőleg olvasóegyletet említenek, a kőszegit, a szentgotthárdit és a szombathelyit.33 A Szentgotthárdi Olvasóegylet 1852-ben megkapott engedélyével korszakunkban folyamatosan működött, de tevékenységéről további adat eddig nem került elő.34 * Az 1859. évi egyled összeírás Kőszegen egy 79 tagot számláló, működő kaszinót regisztrált, és emehett megemlítette az olvasóegyletet is, megjegyezve, hogy ez csak nevében áll fenn, ténylegesen fel van oszlatva.33

A vasárnaponként működő németújvári (ma Güssing, Ausztria) kaszinónak csak az 1856. évi számadásai maradtak fenn, azok is töredékesen. 1856 második negyedévében 39, a harmadik és negyedik negyedévében 36-36 tagja volt. Ennyien vállalták a 1,30 pft összegű tagsági díj fizetését, de amelyet a nyilvántartás szerint mindössze 25-en rótták le. Az egylet a számlák alapján a terembért a vasárnaponként megjelent tagok száma után fizette.

A németújvári kaszinóba negyedévenkénti előfizetéssel négy sajtótermék járt, az előfizetés összege a szállítás díja függvényében változott. Egy magyarnyelvű újságot, a kezdetben Bécsben kiadott, a „... lojális polgárosodás programját hirdető ...”,36 1855

31 Helyesen: Magyar nők forradalmi életéből. Pest, 1850.

32 Indái, 1968. 77-80. p.

33 MNL VaML Megyefőnöki ir. 783/1853. elnöki szám.

34 MNL VaML Megyefőnöki ir. A járási közigazgatási főbírók jelentései 599/1859. elnöki szám. 1859. május 4. Szentgotthárdi Olvasóegylet (Lese Verein Szentgotthárd).

33 További adatok: Bariska István: Egyleti élet a polgárosodó Kőszegen. In: Előadások Vas megye történetéből. 2. Szerk. Tilcsik György. Szombathely, 1993. 87-96. p. (Vas megyei levéltári füzetek; 6.)

36 Bnjnkay Gé%a: Kis magyar sajtótörténet. Bp. 1993. A kor főbb lapjai című fejezetben.

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/konyvtar/tortenet/buzinkay/sajtot.htm#13. (Megtekintve: 2019. január 7.)

240