Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Bűnbakok Vas vármegye 17 - 20. századi történetében - Tilcsik György: Bűnös vagy áldozat? Stepanek József ács Szombathely Város Büntetőtörvényszéke előtt 1817-ben
Ebben Stepanek védője a bíróság ítéletét terhesnek és váratlannak minősítette, majd közölte, ragaszkodik ahhoz, hogy a pert terjesszék fel a Királyi Táblára, majd megkezdte az ítélet tartalmi bírálatát. Illésy első megállapítása az volt, hogy a büntetőbíróság csupán kétféle ítéletet - elítélőt vagy felmentőt — hozhat, és ez az alapja a polgári - mármint a rendi értelemben vett polgári — jogbiztonságnak, ugyanis, ha ez az alapelv nem érvényesül, akkor a bíró ítélete nem ítélet, hanem csupán szubjektív döntés lenne, amely a jogbiztonságot megszűntémé.11" ,jAinden polgárnak - folytatódott a védő érvelése - személye spent mindaddig, míg a bűn reá nem biponyéttathatik. Л bűn meg nem biponyéttatván, ap ártatlannak fejére kopott minden súlyos ítélet eró'spak, ap erőspaktételpedig tilalmas, annál inkább pedig egy ítélőspék által, kinek tispte abban áll, hogy a törvényt a factumhop [tényhez] alkalmaptassaln 11 Illésy ezután előbb nyomatékosan húzta alá, hogy miután Szombathely Város Büntetőtörvényszéke Stepanek Józsefet az ellene felhozott vád alól felmentette, ám azon túl nem terjeszkedhet, hiszen ha felmentette, akkor nem ítélheti el, azaz nem róhat ki rá semmiféle büntetést, másrészt emlékezetett arra, hogy az ács nem azért került börtönbe, mert ellene szabályos büntetőeljárás indult, hanem azért, mert több szombathelyi illetőségű személy őt először a város felgyújtásával rágalmazta meg, majd pedig sok városlakót fellázított ellene. A védő emellett kifogásolta, hogy a börtönben az ács elhelyezési körülményei azt követően nem hogy nem javultak, hanem még rosszabbodtak, hogy a per során világossá vált ártatlansága, és láncra verve őrizték őt egy büdös, barlangszerű helységben.* 111 112 Az alperes képviselője leszögezte, hogy e tények „... ap emberiségnekjussaival meg nem egyephetnek ...”.113 Ezután Illésy a bírósági ítélet azon részét kritizálta, amely elrendelte, hogy Stepaneket erőszakkal vissza kell kísérni születési helyére. Ezzel kapcsolatosan először is leszögezte, ő maga is azon az állásponton van, hogy az ácsnak távoznia kell Vas vármegye székhelyéről, mert egyrészt ha szabadlábra kerülése után a városban marad, a felheccelt lakosság ezt bizonyára nehezen fogadná el, és félő, hogy ellene atrocitásokra kerülne sor, másrészt pedig fennállna annak a veszélye, hogy az ellene hangolt városlakók közül — az ácsnak az április 27-én kitört tűzvész létrejöttében való bűnösségét ily módon bizonyítandó — valaki vagy valakik gyújtogatást vagy gyújtogatásokat hajtanának végre Szombathelyen.114 * Mindezekre figyelemmel Stepanek védője egyrészt kérte a bíróságot, tegye lehetővé, hogy az ács - akinek szombathelyi polgárjoga van - ne gonosztevőként, hanem becsületébe visszahelyezett emberként távozhasson a városból, és így lehetősége legyen máshol új életet kezdeni és egzisztenciát teremteni, másrészt felvetette azt a kérdést, hogy Csehország — amelynek állampolgára az ács a bíróság elé terjesztett elbocsátó levél1’3 szerint. 14 évvel korábban megszűnt lenni — visszafogadná-e a közel másfél évtized alatt magyarrá lett Stepaneket. 1111 MNL VaML Szvkt. TBp. SJ Pir. Pjkv. Szombathely, 1817. augusztus 23. 111 Uo. 112 Uo. 1.3 Uo. 114 Uo. 1.3 MNL VaML Szvkt. TBp. SJ Pir. Pm. „.///.” Josef Franki uradalmi jószágkormányzó a gratzeni (ma: Nővé Hrady, Csehország) uradalmi főhivatal nevében Stepanek József számára Gratzenben, 1811. november 11-én kiadott igazolásának másolata. Szombathel}1, é. h. n. n. 117
