Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
A 17. századi várostörténet előzményei
ben az esztendőben az uralkodó, illetve Oláh Miklós esztergomi érsek, felső-magyarországi példával figyelmeztette a mezőváros lakóit a kálvini és a szentháromság-tagadó tanok terjedésére, előírva számukra a katolikus hit megtartását.83 A nagyszebeni származású Liszthy (Listius) János 1568-tól veszprémi, majd, 1573. január 1-jén győri püspök volt, és az alkancellárból főkancellárrá előlépett, komoly kormányzati-poütikai súllyal rendelkező humanista műveltségű főpap 1577 márciusában, Prágában bekövetkezett haláláig volt a város földesura.84 Az ezt követően felvett urbárium nem csak az 1572-ben számában rögzített 8 fős várőrséget vette át, hanem a szolgáltatások bővülését is rögzítette, amely szerint a vár megőrzésében és építésében szükség esetén részt kell, hogy vegyenek a város polgárai. Minden bizonnyal az újabb terheknek is köszönhető, hogy a szombathelyi városvezetés még az új püspök kinevezése előtt, 1578 januárjában átíratta és megerősíttette I. Rudolffal a város kiváltságait tartalmazó oklevelet.85 Liszthy utóda a tárgyidőszak egyik legnagyobb formátumú főpapja, a horvát főnemesi családból származó, trakostyáni Draskovich (I.) György, Martinuzzi Frater György unokaöccse. Több, fontos állami és egyházi funkciót töltött be; 1578. április 26-án győri püspökké (helyesebben a püspökség adminisztrátorává nevezték ki, 1585 decemberében pedig bíboros lett. Világi hivatali karrierje csúcsát 1586 nyarán érte el, amikor is II. Rudolf neki adományozta a Radéczy István halálával megürült helytartói tisztet, és Pest vármegye ispáni hivatalát is betöltötte.86 Draskovich egyházmegyéiben a katolikus megújulás következetes híve volt. Még I. Ferdinánd követeként, mint pécsi püspök - Gregorianczi Pál zágrábi püspökkel (1550-1554) - részt vett a tridenti zsinaton, annak határozatait mind a zágrábi (1570., 1574.), mind a győri egyházmegyéiben zsinatokon kihirdette. A győri egyházmegye főpásztoraként alig 1 évvel kinevezését követően, 1579. augusztus 2. és 4. között Szombathelyen egyházmegyei zsinatot hívott össze, a királyi Magyarországon egyedül itt hirdették ki a katolikus megújulásban fordulatot jelentő tridenti határozatokat.87 A zsinat iratait és határozatait Draskovich még ugyanezen évben, Prágában kinyomtatta.88 Egyházmegyéjében akarta telepíteni a jezsuita rendet, ezért Szombathelyre hívta a sziszeki Pitacsics Márk (Marko Pitacic) atyát, akinek 1579. augusztus 2-én, a zsinaton elmondott „Oratio”-ja hitvita tárgya 83 VaML SzVLt Oki. ir. fase. 1. nr. 1.; VaML VKHLt Litt, instr. fasc. 77. nr. 44. 84 Fallenbüchl, 1988. 98., 101., 131. p.; Fazekas, 2002. 228-229. p.; Fazekas, 2005. 347. p.; Horváth, 1993. 222. p. 85 Zágorhidi Czigány, 2000. 55. p.; VaML SzVLt, Oki. ir. fasc. 1. nr. 1. 86 1553-től 1587-ben bekövetkezett haláláig királyi tanácsos, 1553-tól királyi titkár, 1557—1560 között al-, 1578 és 1586 között főkancellár volt. 1557—1563 között pécsi, majd 1563—1578 között zágrábi püspök, 1568—1575 között a horvát-szlavón báni táblán. Mindezen egyházi és világi tisztségekkel párhuzamosan 1572-től haláláig bács-kalocsai érsek. Koltai, 1995. 44-45. p.; Mikó — Pálffy, 1999. 139-140. p. Draskovich kardinálisi kinevezésének politikai hátteréről: Tusor, 2005. 54-55. p. 87 Koltai, 1995. 43., 45-53. p. 88 A könyv kiadása: Acta et constitutiones diocesianae synodi Jauriensis sub Reverendis in Christo patre ac Domino Georgio Drascovito (...), [Prága], 1579. (RMK, 1898. 681. p.). A kiadásról és а zsinati határozatról: Koltai, 1995. 55-56. p. A szombathelyi zsinat szervezésében részt vett, azon jelen lévő több egyházmegyés pap életrajzát - pl. Akacz Miklós szombathelyi városplébános, az 1575 és 1600 között győri éneklőkanonok pápai Ozon János Vitarius János, a Krakkóban tanult, 1574 és 1580 között mesterkanonok Egyeduti Gergely - közli: Bedy, 1938. 375., 382., 384. p. 26
