Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
A 17. századi várostörténet előzményei
I lett.89 A város lakosságát csekély mértékben érinthette meg az új tanok megjelenése, és noha minden bizonnyal Szombathelyről származhatott az a — Szele Jánosként azonosított — Johannes de Sabaria, aki 1556-ban üdvözlő verset írt Molnár Gergely kolozsvári iskola rektor „Elementagrammaticae latinae...” című kötetébe, de rajta kívül más, e városból származó felekezetváltó üterátus jelenleg nem ismert.90 Sok elemében, így egyházi és világi pályafutásában is Draskovichhoz hasonlítható utóda, a királyi tanácsos Heresenczy Péter pályaíve, aki 1586 szeptemberében — Draskovich (I.) Györgyöt követve — kancellári kinevezést nyert zágrábi püspökként 1587. augusztus 13-án lett a győri egyházmegye főpásztora.91 Utóda, a pécsi püspöki székből 1592-ben a győribe áthelyezett Kutassy János lett, aki e tisztet 1597-ig töltötte be. Világi kormányzati karrierjét csak ettől az időponttól ismerjük: 1592-től 1597 elejéig királyi kancellár, majd 1597-től 1601 novemberében bekövetkezett haláláig királyi helytartói, főkancellári hivatalt, emellett esztergomi érseki méltóságot viselt. 1592-ben, győri püspöksége kezdetén támogatta a szombathelyi vár nagy részének megerősítését.92 Az 1553/1554 táján született Hetési Pethe Márton 1598 áprilisában a váradi püspökség éléről, a bács-kalocsai érsekség adminisztrátoraként került a győri püspöki székbe, és e tisztséget 1605. október 3-án, Bécsben bekövetkezett haláláig viselte. Világi karrierje is ez évtől indult meg: 1598. április 16-án magyar királyi kancellárrá, majd 1602. február 8-án királyi helytartóvá nevezték ki. Bocskai hajdúkapitánya, Némethy Gergely hadai elől a kevéssé védhető Szombathelyt magára hagyva Batthyány Ferenc szalónaki várába menekült, majd egy életét is kockáztató, nyugatdunántúli „vesszőfutást” követően Bécsben talált menedéket.93 Aló. század derekán visszaváltott Szombathely földesurai az egykorú egyházmegyék hierarchiájában az esztergomi főegyházmegye után nagyon előkelő helyen álló győri egyházmegye főpásztorai, és ezzel Győr vármegye főispánjai is voltak, és emellett gyakran a bács-kalocsai, illetve az esztergomi érsekségek élén is álltak, sőt mindezek mellett a magyar politikai elit legfelső szintjét képviselve a Fíabsburg monarchiába integrálódott Magyar Királyság meghatározó kormányzati hivatalait is betöltötték. Közülük többen — így Draskovich, Iiszthy és Heresenczy — jelentős anyagi kötelezettséget vállaltak a végvárrendszer fenntartásában.94 Miután Győrből — kényszerűségből — gyakorlatilag kiszorultak, a tridenti zsinat pedig helyben lakás (rezidencia) kötelezettséget írt elő, a székhelyeiket egyrészt a Sopronhoz és Bécshez közeli Rákoson, a több 89 Oratio Marci p. Jesuitae Sabariensis 1579. évi munkájára írt válaszirat: Apologia pro eclesiis reformatis, actis impiis synodi Sabariensis opposito, autore Petro Berexsio...[Várad: Hoffhalter, 1579.]; RMNY, 1971. nr. 372., 572.; RMK, II. nr. 189. 90 Molnár „Elementa grammaticae latinae pro recta scholasticae...” kötetének első kiadása Kolozsvárott, Georg Hoffgreff nyomdájában 1556-ban jelent meg, de első fennmaradt újrakiadása az 1602. évi Alvinczi Péter előszavával. RMNY, 1971. nr. 136.; RMNY, 1983. nr. 887., Molnár művének későbbi kiadásaira: RMNY, 2000. nr. 1988., 2323. 91 Kollányi, 1900. 189-190. p.; Mikó - Pálffy, 1999. 140-141 p.. Draskovich kardinálisi kinevezésének politikai hátteréről: Tusor, 2005. 54-55. p. 92 Nagyszombatban található sírköve mellett életrajzi adattárát is közli: Kollányi, 1900. 178-181. p.; Ludiková, 2002. 96-98. p.; a szombathelyi várra: SL SVLt Lad. XIX. et T. fase. 1. nr. 65. 93 Kollányi, 1900. 183-184. p.; Mikó - Pálffy, 2002. 148-149. p.; Dominkovits, 2006a. 55-57. p. 94 Pálffy, 2008.176., 240-241. p. 27
