Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen
Bevétel jogcíme Bevétel összege%-OS ARÁNYA Boltok bérbeadásából (15 bolt, ebből 2 üresen áll)52 Ft 4,1 Borkimérésből 179 Ft 13,9 Városi kalló után 12 Ft 0,9 A városi malom után 10 Ft 0,8 Testálások (legatumok) 5 Ft 0,4 Maradvány pénzek és egyéb befizetések 374 Ft 51 d 29,1 Különadó 654 Ft 4 d 50,8 Teljes összeg 1286 Ft 55 d341 100,0 10. sz. táblázat Szombathely bevételeinek szerkezete, 1667/1668. Míg az 1678/1679. évi számadással szemben a kocsmáltatásból és a malomjövedelemből befolyt összegeket feltüntették, a bíró azt is rögzítette, hogy hivatali ideje alatt a városháza, valamint a város tulajdonában lévő és bérbe adott fürdőház342 tárgyévi bérleti díjai még nem folytak be, miképpen a városi kalló árendájának is csupán egy részét rótták le. A város szénája is elkelt, ám az ebből befolyt pénzt rögtön reprezentatív és kapcsolatépítő kiadásokra fordították, míg az éves gyertya- és sóárendát a számadásban nem említi, bár az is lehetséges, hogy ez a bérlők neve alatti befizetéssel a bevételek közel harmadát adó „maradvány pénzek és egyéb befizetések” közé került. Ez utóbbi, felettébb jelentős tétel alá tartoztak a különböző városi küldöttek útjukról készített elszámolásokat követő visszafizetések is. E helyzet önmagában feltételezi egy meglévő, sajátos célokra mobilizálható városi pénzalap létét, amellyel az elszámolási kötelezettség terhe és kontrollja alatt a bíró és a belső tanács, illetve a bíró és az általa összehívott esküdtek rendelkeztek, illetve az a földesúrral szembeni újabb perekkel terhelt időszakban a közgyűlési határozatok gyors végrehajtását szolgálta. Miután sok tétel befizetése után csak a befizető neve van feltüntetve, nem kizárt, hogy az egymást jól ismerő kis közösségben ekkor a fentieken kívül más, így a városi földek után járó bérleti díjakat is itt vételezték be. A tárgyévi bevétel felét a fertályonként kivetett és csekély hátralékkal befolyt, 1 Ft 50 d összegű különadó tette ki, amely a város és földesura közötti konfliktusok kezelésével kapcsolatosan felmerült költségek finanszírozását szolgálta. E számadás is arról tanúskodik, hogy a vizsgált időszakban nem akad egyetlen olyan, ideálisnak mondható esztendő, amelyről az elkészült összeállítás valamennyi városi bevételt maradéktalanul feltüntetné. Ugyanakkor a 17. századi szombathelyi számadások bevételi és itt kevésbé hangsúlyozott kiadási oldalainak majdani, elemző közreadása fontos adalékokkal szolgálhat a mezőváros kapcsolati és diplomáciai hálózatának mikroszintű bemutatásához, amint azt az 1678/1679. évi számadás 341 A pontos összeg 1286 Ft 55 Vi d, de a tört összegű dénárokkal nem számoltam. 342 A korabeli mezőváros egészségügyi infrastruktúrájának általánosan elterjedt intézménye, a fürdő. Lásd erről: Grass, 2007. 135 p. A 17. századi Szombathelyen, a fürdő egyes időszakokban magánkézben, másokban bérletbe adva a város kezelésében volt. így 1614 és 1622, majd 1653 és 1668 között a város a fürdóstől visszavásárolta és bérletként működtette. Horváth, 1993. 389. p. 79 i i
