Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)

Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen

mutatta. Ugyanakkor e források a városi középületek és infrastruktúra fejlesztéséről, az egyes építkezések végrehajtásának munkaszervezetéről és díjazásáról, valamint a különféle anyagok beszerzési forrásáról máshonnan meg nem szerezhető információkkal szolgálnak. Néhány, illusztratív példa: a városlakók számára fontos toronyórát 1628-ban egy rohonci órásmesterrel javíttatták; 1647-ben a városházán három kályhát építtettek be, új üvegablakokat készíttettek és kisebb tatarozási munkákat végeztettek. 1651-ben a városháza bútorzatához új asztalt és székeket csináltattak, a városi kallót javították és ahhoz új csatorna készült; 1657-ben az új, Karicsába vezető gyalogúidat készíttették el. 1662-ben a Perint fölötti gyalogúidat újították meg; 1659-ben nem csak a kalló javítása vált esedékessé, hanem pajtát is építtetett a város. 1661-ben a városi tulajdonba került fürdőházat megújíttatták és a városházára új zsindelyek kerültek. 1677-ben, 1678-ban és 1679-ben a település tudatos és szisztematikus politikával, több évre átnyúlóan — más városi építkezések, így 1678-ban a városi téglaszín mellett — a régi felújítását, majd 1679-ben történt eladását követően új városházát vásárolt, mégpedig Lindamary Lénárt házát. E 3 esztendő során jelentős pénzösszeget áldoztak továbbá - az alsó-ausztriai kisvárosokhoz hasonlóan343 - a város oszmán veszély miatti körülkerítésére. 1677/1678-ban 179 öl követ vásároltak 113 Ft 84 d-ért, 1678/1679-ben 101 ölet 75 Ft 90 d-ért, 1679/1680-ban pedig 90 ölet 120 Ft-ért. A kőanyagot nem Cákról vagy a más közeli kőbányákból szállították Szombathelyre, hanem helyi és a perinti lakosok a római kori Savaria colonia kőanyagát termelték ki, és így újólag hasznosították.344

Az Alsó- és Felső-ausztriai kisvárosok legújabb gazdaságtörténeti szempontú kutatása rámutatott arra, hogy a városi háztartás és a városgazdálkodás érdemi gazdasági elemzése a vizsgált időszaknál hosszabb történeti periódusra kell, hogy kiterjedjen.345 A forrásadottságok miatt Szombathely esetében ez csak a következő század vizsgálatával készíthető el.346 Ugyanakkor az eddig feltárt 17. századi bírói számadások nyomán a kisváros Szombathely költségvetésének nagyságrendjét érdemes lenne összevetni a térség más városaival. Sajnálatos, de a mezővárosok közül nagyon kevésnek maradtak fenn a 17. században készült számadásai, talán az egyik legteljesebb az egészen más gazdálkodási szerkezetű, a szőlő-monokultúrára épült Ruszt oppidumé, amely 1681-től szabad királyi város lett, ám amelynek ilyen célú kutatása még várat magára.347 Hasonlóképpen sajnálatos, hogy a kiváló forrásadottságú Kőszeg város számadáskönyveit sem dolgozták fel, a városi költségvetés nagyságrendi arányai csupán a szabad királyi várossá válással összefüggő költségek kapcsán kerültek a kutatás fókuszába, és eszerint 1648/1649. évben a város bevétele 3883 rft-ot, kiadása pedig

343 Gutkas, 1983. 86. p.

344 A jelenségre a házépítésnél már felhívta a figyelmet: Szilágyi, 1988. 32-37. p. A 16. századi másodlagos felhasználást hangsúlyozta: Kiss - Tóth - Zágorhidi Czigány, 1998. 235. p.

345 Andrea Pühringer 16. század derekától a 18. század végéig több esettanulmányban, illetve összefoglaló munkában dolgozta fel a jóval kedvezőbb forrásadottságokkal rendelkező Alsó- és Felsőausztriai kisvárosok gazdálkodását, és gazdag szakirodalmi háttérre támaszkodva, komplex megközelítéssel elemezte az egyes városok költségvetésének alakulását. Pühringer, 2002. 319 p.

346 Eddigi fontos eredményekre: Feiszt, 1986. 124-139. p.

347 StA Rust Stadtkammeramts Raittungen/Rechnungen 1600-80