Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen
GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM A 17. SZÁZADI SZOMBATHELYEN SZOMBATHELY FUNKCIÓRENDSZERÉNEK VÁLTOZÁSA A német nyelvterületen a kora újkori kisváros-kutatás az 1960-as évek végétől, az 1970-es évektől terminológiai, fogalmi viták közepette (Ackerbürgerstadt — Minderstadt — Markt) megújult, a centrális helyek, funkcionális településszerkezet és -hierarchia vizsgálata nem csak falu és város elhatárolást segítette, de a kisváros kategória tartalmát is differenciálta. Az 1980-as évek derekán az angol várostörténetből elindult új kutatási irány, a késő középkori, kora újkori kisváros-kutatás az újabb historiográfiai áttekintés szerint az elmúlt évtizedekben, Németországban is konjunkturális időszakát élte.137 Az 1990-es évektől a kutatásban egyre jelentősebb teret kapott a kisvárosok sűrű hálózatával jellemezhető tájak, régiók komplex feldolgozása, illetve város és városkörnyék társadalmi, gazdasági interakcióinak vizsgálata.138 Hazánkban a meglévő jelentős eredmények, így a centrális helyek vizsgálatának a kora újkori kutatások számára is példaszerű kidolgozása,139 a kitűnő esettanulmányok140 mellett az elmúlt évtizedeket nem a kora újkori város- és kisvároskutatás felfutása jellemezte, ugyanakkor növekvő kutatói érdeklődés tapasztalható ebben az irányban. Külön jelentőséggel bír az egyes vármegyék, kistérségek kisvárosainak együttes vizsgálata.141 Az egy közigazgatási egység (vármegye), illetve kistáj keretében vizsgált 16-17. századi városfejlődés fontosságára a Vas vármegye településhierarchiájában pozícióit erősítő, funkciórendszerét gazdagító Szombathely példája is felhívja a figyelmet.142 137 Angol és nemzetközi eredmények: Clarke, 1995. XX, 310 p.; Gráf, 1997. 272 p. Hessen mintáján: Gráf, 1995. 184-205. p.; a historiográfiára, és az 1999 és 2002 közötti újabb eredményekre: Gráf, 2004. 145-158. p.; a Marktok funkcionális vizsgálata révén Bajorországra: Kießling, 2004. 121- 143. p. Az átmeneti településtípusok elemzésével a problémakör legújabb, közép- és kora újkori osztrák, olasz, angliai, szlovéniai áttekintését adják az alábbi kötet tanulmányai: Knittler, 2006. XVII, 356 p. 138 Egy térség, az alsó-ausztriai Weinviertel kisvárosainak több tudományterületre kiterjedő vizsgálata: Reingrabner — Rabi, 1990. 248 p.; elsősorban Knittler, 1990. 20-36. p.; Winkelbauer, 1990. 37- 66. p. Egy nagyobb területi egység, a kora újkori Szászország kisvárosainak társadalom- és gazdaságtörténeti feldolgozása: Keller, 2002. 424 p. A város és környéke kapcsolatrendszerére: Maschke - Sydow, 1974. 188 p.; Schulze, 1985. 242 p. 139 A kidolgozás korábbi lépcsőfokait is ismertetve: Kubinyi 2004a. 1-30. p. 140 Lásd a bevezetőben hivatkozott kutatási irányokat, eredményeket. 141 A növekvő érdeklődést jelzi az URBS 3. évkönyve, az egy vármegyéhez, tájegységhez tartozó kisvárosok együttes kutatására Máramaros példáján: Glück, 2008. 95-110. p. 142 Vas megyére is igaz, hogy a jelentős számú településtörténeti monográfia, tanulmánykötet mellett máig nem rendelkezünk városok, települések kapcsolatrendszerét bemutató feldolgozásokkal. A jelenkori vasi várostörténetírás eredményeire: Bácskai, 2003b. 137-153. p. 39
