Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen
Szombathelynek a vármegyében és a térségben betöltött jelentőségére már a késő középkori Magyar Királyság városhálózatának funkcionális vizsgálata és a centrális helyek kutatása során is egyértelműen megmutatkozott. A győri püspök 1407- ben privilegizált mezővárosa a megyeszékhely Vasvárral együtt, de differenciáltabb funkciórendszert ellátva, magasabb értékelési pontszámmal került a „kisebb városok és jelentős városfunkciójú mezővárosok” kategóriába. Ezen értékelés szerint Szombathely már a középkor végén összetettebb városi feladatokat látott el, mint a 15. század derekán virágzó, ám a gersei Pethő család magánföldesúri birtoklásával hanyatlásnak induló megyeszékhely, Vasvár.143 Aló. század utolsó harmadában Szombathely Vas megyében betöltött szerepe a korábbinál hangsúlyosabbá vált. A központi funkciók gyarapodásában több, egymással párhuzamosan ható, egymást felerősítő tényező játszott szerepet. Az időszakban a vármegye székhelye Vasvárról Szombathelyre került át. Ez a részleteiben máig nem pontosan ismert folyamat szorosan összefügg a térség nagy fontosságú hiteleshelyének, a vasvári káptalannak az oszmán veszély miatt a védettebb Szombathelyre költöztetésével. A hiteleshely fontossága miatt annak védelmével az országgyűlésben a rendek is foglalkoztak, az átköltöztetést az 1578:20. te mondta ki.144 145 Bár Szombathely földrajzi fekvése kedvezőbbnek mutatkozott az oszmán hódításokhoz közelebb fekvő Vasvárnál, a várral megerősített püspöki mezőváros valódi katonai értéke erős kétségeket vethet fel. A vár fegyverzetét az 1565—1578 közötti inventáriumok folyamatosan felvették; azok elemzéséből kiderül: a törvény megszületésének idején a várban jegyzékbe vett szakállas puskák 50%-a használhatadan volt, mennyiségük pedig 34-ről 26-ra csökkent. Az 1592. évi fegyverjegyzék hasonlóan szomorú képet mutat: ekkor a szakállas puskák 64%-a a harcra alkalmadannak bizonyult.1411 Mindazonáltal, az átköltözéssel a vasvári káptalan a Dunántúl magán- és közjogi írásbeliségének egyik legjelentősebb centruma lett; a 17. század során a győri székeskáptalan mellett a vasvári társaskáptalan működését jellemezte a folyamatosság. Azáltal, hogy Szombathely Vas vármegye központja, a megyei közgyűlések, törvényszékek megtartásának a helye lett, a káptalan itt működött, a püspöki mezőváros vonzerőt jelentett a megyei nemesség, az urukat képviselő főúri familiárisok számára is. Mindezzel párhuzamosan a korábbi uradalomközponti szerepkörök nem csak megmaradtak, de a 16. század első harmada bizonytalan hatalmi viszonyai közepette, egyértelműen fel is erősödtek a vár, a csekély katonai erő, karhatalom miatt;146 az uradalmi adminisztrációra, illetve olykor az egyházmegyei papságra147 építve 143 Kubinyi, 2004a. 23-24. p., a rangsorolás módszeréről: Kubám, 2004a. 10-16. p. Vasvárra: Iványi, 1992. 80-81. p.; Szombathelyre: Kiss —Tóth —Zágorhidi Czigány, 1998.153-156. p. A város történeti leírására, történeti földrajzára: Horváth, 1958. 25. p.; Bél, 1959. 37-57. p.; Tóth, 1972. 239-262. p. 144 Sül, 1986. 53-73. p., a hiteleshely történetének legújabb feldolgozása: Kóta, 2001. 155-178. p. 145 Kelenik, 1988. 507-508., 514. p.; Domokos, 1994. 889. p.; Zágorhidi Czigány, 2000. 107-188. 146 A karhatalom korlátáira: 1590-ben a kintlévőségek felsorolása (monyorókeréki javak, Nádasdy Ferenc 600 Ft-os tartozása) mellett Szlajcsics Mátyás provizor azt is jelezte, hogy a Rábán túli rész bordézsmájának beszedésére 9 darabont nem elég. MOL MKA Litt ad Cam. ex. 1590. nr. 28. 147 1627-ben nem az udvarbíró szedte be a tizedet és tized-bérleteket, hanem a püspöki komornyik. MOL P 1314. Batthyány cs. lt. Missües nr. 27.875. 40
