Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)

A 17. századi várostörténet előzményei

közül a három leginformatívabb az alábbi képet nyújtja az alapvetően agrárváros la­kosságának rétegződéséről: T eleknagyság/Év/H áztartás 1565 1571 1577 1/8--1 1/4 (2/8) 89 83 76 3/8--1 2/4 (4/8) 105 97 80 3/4 (6/8)-9 11 4/4 (8/8) 18 18 20 5/4 (10/8)­-1 6/4 (12/8)­-2 8/4 (16/8) 1-1 9/4 (18/8)-7-10/4 (20/8)-2-11/4 (22/8)-1 1 Összesen 213 217 194 2. sz. táblázat Szombathely háztartásfői teleknagyság szerint az urbáriumok alapján, 1565-1577.105 Az urbáriumok egységes, a teleknagyság szerinti besorolás alapján készült adat­­felvétele tanulságos összehasonlítást tesz lehetővé, amely a viszonylag rövid időszak­ban lejátszódott lényeges változásokra mutat rá. Az 1565. évi urbárium a forrásban rögzített háztartásfők 49,3%-ot kitevő csoportját a féltelkesek között tartották szá­mon. (Egy egész telekhez 32 hold szántó tartozott.) A másik meghatározó csoportot a negyedtelkesek (41,8%) alkották, míg a harmadik, karakteresen elkülönülő csoport az egésztelkeseké (8,3%) volt. Megemlítendő, hogy 1565-ben csupán az Ankerrayter család rendelkezett az utóbbinál, azaz az egy egészteleknél nagyobb tulajdonnal. Az alaptendenciát kihangsúlyozó, de átmeneti állapotot érzékeltető, 1571-ben felvett urbárium mellett az 1577. évi egy, a korábbiaknál jóval tagoltabb tulajdon- és bir­tokszerkezetet és ezzel együtt a helyi társadalom a korábbinál jóval erősebb vagyoni differenciálódás mutat. Az 1565. éviben négy, az 1571. éviben pedig hét vagyoni ka­tegória helyett 1557-ben 10 jelenik meg, amikor is a legnagyobb csökkenéssel, 41,2%­­ra esett vissza az 1565-ben csaknem a háztartások felét kitevő féltelkesek aránya, miközben 39,2%-ra csökkent negyedtelkeseké. A teleknagyság növekedése kevésbé meglepő a 2%-os emelkedést mutató egésztelkesek között, ugyanakkor a vagyoni differenciálódás jelensége jóval inkább tetten érhető egyrészt az annál nagyobb tu­lajdonnal, valamint egy, a számarányát is tekintve jelentős új kategória, a háztartások 5,7%-át kitevő háromnegyedtelkesek megjelenésében. (A Szele vagy a Hetésy család ingaúangyarapodása felveti családszintű mikrovizsgálatok szükségességét.) A koráb­bi állapothoz képest jóval szélsőségesebb tulajdonviszonyok — a legkisebb telek 1 /8, 105 105 A táblázat forrásai: Zágorhidi Czigány, 2000. 9-14., 19-26., 49-55. p. 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom