Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)

A 17. századi várostörténet előzményei

részből álló szombathelyi uradalom Fertő-parti mezővárosában, valamint és a szombathelyi várban tartották Draskovich György építkezéseinek köszönhetően.

A MEZŐVÁROS LAKOSSÁGA AZ URBÁRIUMOK ALAPJÁN

Szombathely — jóllehet 1538-ban és 1550-ben tűzvész pusztított a településen95 — az Alsó-ausztriai Kamara számára zálogolt, ennek következtében nem Magyarországon adózó uradalmi központokat, így elsősorban Kőszeget nem számítva - Vas vármegye legnagyobb és legjelentősebb mezővárosa volt, amelynek 1549-ben készült adólajstromai 20, igencsak eltérő nagyságú és fejlettségű mezővárost regisztráltak.96 A települések jogi státusának még a köz- és adóigazgatásban tevékenykedő tisztviselők körében is meglévő bizonytalanságát igazolja, hogy fél évszázaddal később, 1598-ban, ugyanezen területen, már csak 12 oppidum került a korábbinál pontosabb házadóösszeírásba.97 Szombathelynek aló. század derekán az adókivetés végző személyek ismeretei és megítélése szerint a mezővárosnak tartott vasi települések közötti helyét az adóerő alapján az alábbi táblázat mutatja:

Mezővárosok

Földesúr

1

2

3

4

5

6

7

Dobra

Choron András

3

4

1

4

4

2-Egervár

Nádasdy Tamás

8,5

1

3-2

1

0,5

Felsőlendva

Nicolaus von Salm és Székely Magdolna

(4)

+

(3)

7

(4)

+

(4)

8

(-)

+

(1)

1

Ikervár

Nádasdy Tamás

26

8-9

10

1

1

Körmend

Tarnóczy András

60

31-40

1

4

19

Léka98

Nádasdy Tamás

4

5-2

4

2-Monyorókerék99

Erdődy Péter

8,5

6

1

3

10

1

12,5

Németújvár

Batthyány Ferenc-22-8

10

1

27

Pápóc

Nádasdy Tamás és más birtokosok100

14

3

2

2

1-1,5

95 Például 1538-ban Bakith Mihály kérte az égett házak nagy száma miatt a portaszám csökkentését kérte a Magyar Kamarától. MOL E 41. MKA Litt. ad. Cam. ex., 1538. nr. 11. 1550-ben a Helytartóság Ivánczy Péter és Zarka János alispánokat arra figyelmeztette, hogy a leégett város lakosságán ne hajtsák be az adóhátralékokat. R. Kiss, 1908. 313. p. Valószínű, hogy 1555-ben is hasonló ok miatt nem került a mezőváros az adójegyzékbe: MOL MKA CP Connumeratio Dicae Comit[a]tus Castriferrei Anni 1555. 853-959. p., míg 1556-ban 50 portával regisztrálták. Ekkor Körmend 38, Vép 32, Vasvár 21 portával került az összeírásba: MOL MKA CP Connumeratio Dicae Comitjajtus Castriferrei Anni 1556.1027., 1030., 1037., 1039., 1044. p.

96 Maksay, 1990. 860-861. p. Az ingadozó terminus használatra: 1549-ben „oppidum Zolonok” polgárai tettek felvallást: VaML VKHLt fv jkv 1549. 313. p. (1549. január 20.)

97 Dobra, Farkasfa, Felsőlendva, Körmend, Léka, Monyorókerék, Muraszombat, Rohonc, Szalónak, Szombathely, Vép, Vörösvár. Dávid, 2001. 524-561. p.

98 Landeck és Léka judicatus-ként! Az egy bírói szék (judicatus) alá összevont településcsoportok a vármegye ún. tótsági részében voltak gyakoriak. A településre: Schermann, 1936. 42-43., 46-51. p.

99 Az adóösszeírásban «»Tarként regisztrált Monyorókerék településhez mind a belső várost (civitas interior), mind a külvárost (suburbium seu Kolon) beszámították.

100 A pápóci prépost, az asszonyfai Ostffy család és Sárkány Antal birtokait nem választották el.

28