Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
A 17. századi várostörténet előzményei
A nyugat-dunántúli birtokviszonyok és hatalmi érdekszférák elhatárolása máig sem ismert minden részletében, így Szombathely Mohács utáni birtoklástörténetében is több kérdőjel merül fel. Ezeket a bizonytalanságokat érzékeltetik Bariska István legutóbbi kutatásai: az 1447-től ténylegesen, az 1463. évi békeszerződésben is rögzítetten koronazálogként az Alsó-Ausztriai Kamara kezelésébe került, egyértelműen Habsburg-hű Kőszeg és Szombathely között 1528 és 1529 között polgárháborús viszonyok álltak fenn. Egy 1550. évi adat szerint a szombathelyi Bodó Ferenc vezette egykori támadásban a két kőszegi külváros csaknem elpusztult.60 A két város közötti konfliktusok nem magyarázhatók Szapolyai és Ferdinánd híveinek hatalmi harcával, és ez esetben nem zárhatók ki a Habsburg-hű elit belső konfliktusai sem. A betöltetlen győri püspöki székhez tartozó szombathelyi javak döntően I. Ferdinánd Pozsony és Sopron központokkal kiépített, Mária királyné csaknem megyényi nagyságú magyaróvári uradalmára is támaszkodó hatalmi bázisának részét képezték.61 E birtokokat kölcsönök és szolgálatok fejében az I. Ferdinándhoz hű világi személyek kapták meg, és a várban katonaság állomásozott. A régebbi birtoklástörténeti kutatások alapján úgy tűnik, hogy az 1528 júniusáig Ferdinánd egyik legjelentősebb magyarországi támogatója, Thurzó Elek országbíró (1527—1543) zálogolta a szombathelyi várat és uradalmát, majd ekkor 16.000 Ft-ért Johann Hoffmann kincstartó kezére került. Thurzó 1529 júniusában engedélyt kapott arra, hogy az uradalmat 3500 Ft visszamenőleges katonatartási költség lefizetése ellenében visszavásárolja, ám nem élt e lehetőséggel. További részkutatásokra sarkall az az elemzés, amely hangsúlyozza, hogy az 1528 februárjában I. Ferdinánd és a Thurzó—Fugger egyezkedések során felmerült, hogy a győri püspökség javait Thurzó Elek válthassa ki. Erre már 1527-ben Mária királynétól engedélyt szerzett, de végül mégis lemondott róla. A győri püspökség vagyona — ennek része a szombathelyi vár és uradalom is — 1529 októberében laki Bakith Pál rác huszárkapitány birtokába került,62 ugyanakkor a tárgyidőszakban a szombathelyi várat az uradalommal I. Ferdinánd más katonai vezetői is kezükben tartották, minden bizonnyal fizetség, azaz kölcsönök fejében. így 1529-ben Erasmus von Scheyrer kapitány, 1530 szeptemberében pedig Hans von Weispriach.63 A város és az uradalom Habsburg-hű uralom alá tartozását jelzi, hogy 1531 februárjában Batthyány Ferenc, a korábbi horvát bán (1525-1527) e városból (is) szervezte az I. Ferdinánd szlavóniai uralmát biztosító katonai-politikai lépéseit.64 Kőszeg 1532. évi török ostromának sikertelensége a mai kuta60 Kőszeg jogi státusára: Bariska, 2007. 15-62. p. A konfliktusokra: Bariska, 2008. 711., 716. Bodó neve az adott évekből nem ismert, 16. századi szombathelyi bírói archontológiában nem található: Horváth, 1993. 229. p. 61 A két város közötti konfliktusok a Ferdinánd hű elit érdekellentéteiből fakadhattak, ugyanis azok 1532-ben, illetve az ezt követő években is fennmaradtak (pl. borszállítás). Bariska, 2008. 711., 716. p.; Horváth - Kiss, 1963. 73. p. 62 ETE, 1902. 504., 534. p.; ETE, 1904. 71. p.; R. lüss, 1908. XXV. p.; Horváth, 1993. 219-220. p. Párhuzamosan Győrre: Gecsényi, 1976. 185-186. p. Az újabb eredményekre: Erdélyi, 2000. 358. p. Az általános tendenciára, az egyházi birtokok elfoglalására: Istvánffy — Tállyai — Béníts, 2001., 2003. 116. 63 Kenyeres, 2006.149.154. p. Az 1526 és 1554 közötti máig sem pontosan tisztázott birtoklástörténet egy összegzése: Karácsonyi, 1899.1-3. p. 64 Laszowski, 1916. 10. p. 22
