Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
A 17. századi várostörténet előzményei
tások tükrében már nem csupán egy kis vár és egy város hősies ellenállásának, hanem a térség magyar, alsó-ausztriai és stájer rendjei sikeres együttműködésének következményeként értelmezhető. Az oszmán hadjárat idején a szombathelyi vár a környék menekült lakosságának fontos védelmet jelentett. Ott állomásoztak Ludovicus Pekry de Petrovina horvát bán (1532-1537), szlavóniai főkapitány Ferdinánd-hű hadai, és augusztus során onnan eredményes hadmozdulatokat is indítottak.65 A Dél- és a Nyugat-Dunántúlt pusztító oszmán hadjáratot követő esztendőkben a szombathelyi vár többször is a két uralkodó közötti polgárháború egyik színterévé vált, de I. Ferdinánd hatalmi bázisához tartozott. Ennek hangsúlyozására az uralkodó 1534 októberében átírta és megerősítette a város kiváltságait, illetve egy újabb, október 16-án kiadott kiváltságlevélben polgárait „... ab omni solutione tributi et theloni...” felmentette.66 1536 és 1538 között Szombathely vára laki Bakith Pál és a Szapolyai párthívévé szegődött enyingi Török Bálint dunántúli befolyási övezetekért folytatott küzdelmeinek egyik központja lett, és így a katonai mustrák mellett, az információszerzés és -közvetítés egyik állomását is jelentette. Amikor 1537 decemberében Török Bálint familiárisainak hadai Sárkányszigetet elfoglalták és Kemendet ostromolták, az a hír terjedt el, hogy Erdődy Péter fólovászmester katonái Körmend vagy Szombathely ostromára készülnek. Minthogy a Ferdinánd-hű Kecseti Márton veszprémi püspök a veszprémi és sümegi várak megmentésére már 1537 nyarán sem volt képes, az ekkor már Habsburg-hűségre állt Nádasdy Tamás tárnokmester és horvát bán a Szombathelyen álló erőket vélte arra alkalmasnak e várakat felmentésére.6 A Török Bálint elől menekülő Kecseti az év végén már Szombathely falai mögé húzódott, és valószínű, hogy ekkor, majd azt követően is a veszprémi egyház több kanonokja is a szombathelyi várban talált menedéket.68 1535-ben a pozsonyi prépost és alkancellár Ujlaky Ference győri püspök lett, és az új főpásztor haladéktalanul hozzálátott birtokai visszavételéhez, és minthogy az uralkodót az országgyűlés is siettette a javak és a tizedek visszaszerzése, I. Ferdinánd Révay Ferenc személynököt, Jurisich Miklóst és Bornemissza Pál királyi titkárt ez ügyben tárgyalások folytatására utasította. Az eredménytelenség miatt az egyházfő 1537-ben a pozsonyi káptalan előtt tiltást tett a püspökség további adományozá65 Laszowski, 1916. 119-120., 120-121. p.; Bariska, 2003. 17., 19. p.; Fallenbüchl, 1988. 74. p. A menekültekre: 1585-ben Vas Gergely Bejczy Miklós szőlősi jobbágya „ту kor ttiórök chaßar Beg alól иуефа menth” datációval jelzi, hogy ő akkor Szombathelyre húzódott be. VaML VKHLt, Litt, instr. fasc. 77. n. 49. 7.; Géfin, 1941. 23. p. A település egykorú jelentőségét érzékelteti, hogy Istvánffy Miidós történeti munkájában, az 1532. évi ostromnál, Kőszeg földrajzi meghatározását Sopron és Szombathely segítségével végezte el. Istvánffy — Tállyai — Benits, 2001. 298. p. Dselaldzade Musztafa krónikájára hivatkozva Géfin Gjmla nem zárta ki, hogy portyázó oszmán csapatok a várat eredménytelenül megostromolhatták. Géfin, 2008. 71. p. 66 Kiváltságok megerősítése: VaML SzVLt, Oki. ir. fasc. 1. n. 1., MOL MKLt, LR 6. k. 353-354., DVD-ROM, 2006. nr. 6137., A vámmentességre: MOL A 57 MKLt LR 1. köt. 226. p.; DVDROM, 2006. nr. 1364. 67 ETE, 1906. 168. p. 68 Bessenyei, 1994. 118., 124-125., 127-128., 133-135., 143., 146-147., 153. p. A menekült kanonokokra: 1543. szeptember 16-án a veszprémi székesegyház Sopronban elhelyezett kincsei jegyzékelésekor erre utal a „.. .dominos custos tandem ex Sabana adduxit Sopronium..megfogalmazás. ETE, 1909. 300. p. 23
