Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
A 17. századi várostörténet előzményei
A 17. SZÁZADI VÁROSTÖRTÉNET ELŐZMÉNYEI SZOMBATHELY REGIONÁLIS HELYZETE ÉS FÖLDESURAI A 14. századtól városi jogokkal élő Szombathely későbbi fejlődését alapvetően meghatározó, első ismer privilégiumát, amely kiemelte azt a környező településhálózatból, 1407-ben Héderváry János győri püspöktől kapta. A három fő kérdéskört szabályozó alapdokumentum a szokásosnál kedvezőbb gazdasági és jogi helyzetet biztosított, mivel az évi egy összegben, de két részletben — Szent György és Szent Mihály napjának nyolcadán — fizetendő 200 aranyforinttal minden földesúri földbért, ajándékot és rendkívüli adót megváltott a város, míg a püspök földesúrként a hegyvámra, egyházfőként pedig a bor- és gabonatizedre tartott igényt. A földesúr korlátozott — a gyilkosság, a lopás és az útonállás kivételével — és viszonylag széleskörű bíráskodási önállóságot biztosított Szombathely számára. A kiváltságlevél 3. pontja a már akkor is komoly városi bevételt hozó és talán emiatt is sok konfliktus forrását képező kocsmáltatást szabályozta, és a földesúri mellett a polgároknak is egész évben engedélyezte a szabad bormérést.55 1526. január 23-án a jogaira vigyázó városvezetés Pruss Jakab bíró, Galambos Simon hegymester és 12, név szerint felsorolt szombathelyi esküdt kérésére Paksy Balázs győri püspök átírta és megerősítette az elődjétől Gosztonyi János püspöktől származó — annak magánpecsétjével hitelesített és a korábbi tűzvészben megsérült — privilégiumot.56 A nyugat-magyarországi városok történetkutatásában közkeletű vélemény szerint a középkori magyar állam bukását eredményező mohácsi csatavesztés a városfejlődésben nem jelentett határvonalat, és a közép- és kora újkor szimbolikus elválasztása inkább az 1541. évhez, Buda elvesztésének időpontjához köthető.57 Megemlítendő ugyanakkor, hogy Szombathely történetében a mohácsi csatavesztés nagyon is jelentős változásokat eredményezett,58 hiszen Paksy Balázs győri püspök bandériuma jelentős részével odaveszett az ütközetben, az ország két királya, I. Ferdinánd és Szapolyai János között kialakult polgárháborúban a püspöki uradalmak a két vetélkedő fél hatalmi bázisának részei lettek, és így e javak hosszabb időre világiak tulajdonába kerültek.59 55 Fügedi, 1972. 330., 352. p.; Kiss - Tóth - Zágorhidi Czigány, 1998. 153-158. p. Л korszak mezővárosaira: Bácskai, 1965. 123 p. 56 Schönvisner alapján mind Gosztonyi János, mind Paksy Balázs által átírt okleveleket közölte: ETE, 1902.192-193., 233-234. p. A forrást legutóbb publikálta: Tóth - Zágorhidi Czigány, 1994.106-108. p. 57 Ezt az álláspontot vallotta következetesen Házi Jenő (1892-1986) Sopron város főlevéltárosa, a 13 kötetes középkori városi okmánytár közzéadója a városmonográfia tervezésekor. 58 A városmonográfia joggal tartotta magát a megszokott periodicitáshoz: Kiss - Tóth — Zágorhidi Czigány, 1998. 295 p. 59 Paksyra: Horváth R., 2005. 28., 32. p. Korábbi szakirodalommal a korszakra: Pálffy, 2008. 41-63. p. 21
