Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen
számára a legszükségesebbeket beszerezze.596 E levél más aspektusból ugyanazt jelzi, mint a városi polgárok sorából több, Keszthelyre és Kiskomáromba vasárukat, vasrudakat szállító kovács végrendelete: Szombathely város, hasonlóan a térség más oppidumaihoz mind polgárai iparűzése és értékesítése, mind pedig a termékek összegyűjtésének és cseréjének helyet adó vásárai révén kivette a részét a korszak meghatározó feladatából, a végvári rendszer fenntartásából. A városi polgárság vidéki pénzügyi és gazdasági kapcsolatai A 17. században egy kisebb vagy nagyobb város bonyolult, összetett és kétirányú gazdasági és migrációs viszonyban állt a környező települések körével, mivel azok egyszerre biztosították a város számára a népesség-utánpótlását és a szükséges kézművesek és szolgálók személyét, miközben felvevőhelyei voltak a városban megtermelt kézműipari termékek egy részének, és mezőgazdaság produktumai is e kapcsolathálón keresztül kerültek be a város és annak vásárai révén a tágabb térség árucseréjébe.597 A céhek és iparűzők városon belüli súlyának és differenciáltságának bemutatását követően a kereskedelmi kapcsolatok fő tendenciáit a döntően iparűző polgárok pénzügyi és gazdasági kapcsolathálózatának elemzésével, illetőleg a városi lakosság térségi szerepvállalását és annak lokális kiterjedtségét és beágyazottságát egy másik forrástípus, a szombathelyi polgárok végrendeletei alapján igyekszem bemutatni. Az elemzés 206 db, a város levéltárában fennmaradt testamentum alapján készült el.598 A 206 végrendelkezőből összesen 38 fő (18,4%) nevezte meg végakaratában saját maga, vagy férje/elhalt ura foglalkozását, míg más esetekben a szerszámok vagy a műhely örökítése, illetve árukészlete engedett a foglalkozásra következtetni. További 69 esetben (33,5%) pedig a névvizsgálat alapján lehet csak a foglalkozásra vonatkozó következtetéseket levonni. Ez utóbbi módszer problematikus mivoltát, illetve a helyi társadalom egykori működését kitűnően érzékelteti Csaszti Szabó Jakab 1655- ben írásban foglalat végrendelete, akit neve alapján egyértelműen a város nagyszámú szabói közé tartozott. Miután végakaratában kereskedelmi mennyiségű textilárukról esik szó, vélhetőleg a tőkeerősebb szabók azon köréhez tartozott, akik mind a maguk számára, mind viszonteladás céljából jelentősebb árumennyiséget halmoztak fel, és ruházati termékeiket a város és térsége nem nemes és nemes megrendelői számára egyaránt készítették, illetve javításokat végeztek. A 17 féle foglalkozás megoszlásáról a következő táblázat tájékoztat: 596 MOL P 1314 Batthyány cs. It. Missiles nr. 33.076. Életútjára: Iványi E., 1983. 115-130. p. A Szombathelyhez kötődő és levelei jelentős részét innen datáló, Széchényi püspökkel rokonságban álló vicegenerális tevékenységének hadtörténeti jelentőségével Tóth Hajnalka foglalkozik. Tóth H., 2012. 219 p. 39 A kérdéskörre: Maschke - Sydow, 1974. 188 p.; Schulze, 1985. 242 p. 598 Korábbi eredményekre: Dominkovits, 2008b. 275-291. p. 142
