Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)

Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen

MESTERSÉG

ÖNMEGNEVEZÉSALAPJÁN

NÉV ALAPJÁN

MESTER FELIrség

/özvkgy

MESTER FELESÉo

/özvegy

borbély-1-csapó-1-csiszár-1-csizmadia

1-4

3

deák

2-fiirdős

2

1-gombkötő-3

1

kereskedő

7

3-kovács

6

2-3

lakatjártó-2-mészáros-1

4-molnár-1

nyeregjártó-1

ötvös-1

1

pék-1

pintér

1-puskaműves / fegyvermester

1-szabó

2

1

14

6

szappanfőző-2-szijjártó-1

szűcs-3

3

takács-2-varga

2

1

6

6

vendégfogadós

1

2-Összesen

25

13

42

27

33. sz. táblázat

Л Szombathelyen végrendelkezik foglalkozási megoszlása, 1616—1685.

Azon testálok között, akik maguk közölték foglalkozásukat, a kereskedők (hét fő) és a kovácsok (hat fő) száma volt a legmagasabb. Míg előbbiek esetében már az eddigi részeredmények is érzékeltették a foglalkozáscsoporton belüli jelentős vagyoni differenciálódást,599 ugyanez a jelenség, ha nem is azonos mértékben, de — egy, a térség munkamegosztását tekintve nagyfontosságú elemmel kiegészülve — a kovácsokat is jellemezte. Szalay, másként Árkos György — 1664-ben végrendelkezett kovácsmester - háza a Kám utcában állt, és ahogy azt a kintlévőségei és más kovácsmesterekkel szemben fennálló aktívumai mutatják, a Zala vármegyei Alsólendvától a Balaton-parti Keszthelyig terjedő széleskörű gazdasági kapcsolatokkal rendelkezett. Alkalmazkodóképességét és több lábon állását bizonyítja, hogy a város és a tágabb térség több kereskedőjéhez hasonlóan ő is fantáziát látott a cukor előtti korszak

599 Dominkovits, 2004b. 327-328. p.

143