Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)

Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen

bőripar

csizmadia

nyeregjártó

szíjártó

tímár

1

1

4

1

3

1

1

3

1

1

Fa— és építőipar

ácskőműves-1

1

Élelmiszeripar

mészáros

2

3

3

molnár

2

3

3

pék

1

1

1

szakács-2

3

Kereskedelem, szállítás

kalmár

6

1

1

szekeres

2

1

1

vasárusEgyéb

borbély

4

2

2

bognár-1

1

fiirdős-1

1

gerencsér

1-szappanfőző

1

5

5

78

86

91

28. sz. táblázat

Szombathelyi iparűzők száma a vezetéknevek alapján, 1592-1656.%i

Ha az urbáriumok adatait tekintjük, Szombathelyen 1592-ben 31 mesterséget 78 fő, 1633-ban és 1656-ban pedig 24—24 mesterséget 81, illetőleg 91 személy űzött. Vas vármegye mezővárosai közül csupán a Nádasdy család uradalmi központjából, Sárvárról rendelkezünk hasonló kimutatással, ahol 1639-ben 16 szakmában 63 foglalkozásnevet viselő személydolgozott.563 564 565 A szombathelyi az urbáriumokban megtalálható nevek szerint 1592 és 1656 között regisztrált háztartásfőkön belül az iparűzők és kereskedők563 aránya 38,6%-ról 45,7%-ra emelkedett. Eközben a szövő- és ruházati ipar, azon belül is utóbbi különösen dominánsa vált, amit egyértelműen igazol, hogy míg annak aránya 1592-ben 42,3%-ot tett ki, ez 1656-re elérte a 60,4%-ot, és ez még inkább megnövekszik, ha a rokonnak tekinthető bőripari szakmákat hozzászámítjuk. A fémfeldolgozó mesterségek képviselői, kiváltképpen a kovácsok, a városi iparűzők másik jelentős arányú csoportját alkották, bár arányuk az 1592. évi 24,3%-ról több mint fél évszázad alatt jelentősen, 14,3%-ra csökkent. Megjegyzendő, hogy miközben az 1633-ból és az 1656-ból szárma563 A táblázat modellje: Bácskai, 1965. 127-128. p.

564 Kiss, 1978. 307. p. A hasonlóan iparosodott Körmend esetében a tárgyidőszakból a vizsgálat a céhekre irányult: Nagy, 1994. 351-354. p.

565 A korszakban, a térségben, Sopronban a kereskedők társulattal rendelkeztek.

134