Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)

Bevezetés

használó Szombathely püspöki mezőváros gazdaság- és társadalomtörténeti jellemzőinek rövid bemutatásával11 e városfejlődési képet igyekszem árnyalni. A communitas egészéről és egyes tagjainak mozgásteréről felvázolt kép csak kiindulópontja lehet a 17. századi kisvárosi társadalom minden eddiginél részletesebb rekonstrukciójának.12

SÚLYPONTOK ÉS EREDMÉNYEK.

A KORA ÚJKORI SZOMBATHELY KUTATÁSTÖRTÉNETÉRŐL

A győri püspök egykori privilegizált mezővárosa, Szombathely 17. századi forrásadottságai a dunántúli mezővárosok egykorú forrásviszonyaival összehasonlítva egyedülállóan gazdagnak nevezhetők.13 Ez reményt ad arra, hogy túlmutatva e település konkrét példáján, a 17. századi dunántúli kisváros fejlődésének, a helyi társadalom- és gazdaság működésének általános érvényű tapasztalatokat adó feldolgozása is elkészülhet. Itt és most nem kívánom a 17. századi Szombathelyre vonatkozó publikációk teljes körű, részletesen adatoló bibliográfiai feltárását elvégezni, inkább a tárgyidőszak várostörténetének súlypontozott bemutatására törekszem. Azzal a meggyőződéssel szelektálok, hogy az elmúlt közel két évtized nagyszámú adatközlése inkább egy speciális helytörténeti historiográfia és bibliográfia részét kell, hogy képezze. Az adatok mennyisége a hangsúlyos feldolgozásokról és tendenciákról elterelheti a figyelmet.14

A város történetének monografikus igényű feltárása szervesen összefonódott Mária Terézia királynő jelentős egyházigazgatási reformjával, melynek egyik elemeként az uralkodó az új püspökségek kialakítása során, 1777-ben — a Dunántúlon Székesfehérvárral párhuzamosan - Szombathely székhellyel új egyházmegyét hozott létre. Ennek első főpásztora, a Zichy Ferenc győri püspök barokk udvarában szocializálódott, kisnemesi származású, alsószopori Szily János nemcsak építkezéseivel és alapításaival kívánt a kisvárosból egyházigazgatási központot kialakítani, hanem rezidenciája történetének megörökítésével is a régebbi püspöki székhelyekhez kívánta hasonlatossá tenni azt. Két, a kor emberében is élő jelenségre messzemenően építhetett. A település városias múltját, egykori fényét az akkor még szabad szemmel is jól látható számos római kori építészeti emlék mutatta, európai jelentőségű szakrális súlyát pedig Szent Márton tours-i püspök születésének hagyománya adta.15 Szily a várostörténet elkészítésével Schönvisner István pesti egyetemi tanárt bízta meg. A jezsuita szerzetesből a rend feloszlatását követően,

11 Az önelnevezés mellett a civitas fogalom következetlen használata központi, kormányzati „szférából” is származhatott: VaML SzVLt, Oki. ir., fasc. 12. n. 341. Győrre: Gecsényi, 1986. 99-127. p.

12 A lehetséges irányokból csak néhányat jelzek: a gazdálkodás és a környezet összefüggése, a társadalom szélére szorult csoportok helyzetének, a szociális ellátás, karitatív megnyilatkozásoknak a kutatása, a belterületek és külterületek ingatlanforgalmának statisztikai, illetve nominális ún. mikro vizsgálata tekinthető kiemelt fontosságúnak. Elengedhetetlen a városi bíráskodás jog- és társadalomtörténeti szempontú elemzése. A városi társadalomkutatás összetett szempontrendszerére, pl. a politikai és a vallási rituálék megjelenése: Rousseaux, 2006. VII, 152 p. A Szombathellyel is kapcsolatban álló Kapronca modern, monográfiái igényű feldolgozása: Petric, 2005. 346 p.

13 A város forrásadottságairól: Kosár)', 1970. 64-68., 440-452. p.

14 A szombathelyi történetírásban célszerű lenne az 1992-ben indult Panniculus Régiségtani Egylet munkásságának könyvészeti feltárása és értékelése.

15 Az egyházigazgatási reformra: Hermann, 1973. 302-303. p.; Szily püspök életútjáról: Géfin, 1929a. 27-154. p.; építkezéseiről: Szilágyi, 1990. 32-37. p.

13