Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen
A jegyzőt nem a tisztújításokon választották; sem megválasztásáról, sem nominálásáról nem szólnak az egykorú források. Valószínűleg közmegegyezésen alapult, hogy hivatalában rendszeresen megújították. Szombathely mezőváros jegyzőinek társadalmi hátteréről, iskolázottságáról jelenleg még kevésbé ismertek adatok. Az egyetem járásra irányuló nagyszabású és széleskörű hazai kutatások azt igazolják, hogy Szombathely és annak térsége katolikus lakossága legfrekventáltabb felsőszintű oktatási intézményeit, a bécsi, a grazi és később a nagyszombati egyetemeket a mezőváros jegyzői nem látogatták.4'9 Valószínű, hogy tudásukat legfeljebb középfokú oktatási intézményekben szerezhették, majd pedig a gyakorlatban mélyíthették el. Iskolázottságuk és íráskészségük az utánuk maradt iratok a nyelvi műveltségükre irányuló mikrovizsgálatokat tesz lehetővé, amely egyéni formakincsük mellett is megfelelt a térség általános mezővárosi gyakorlatának.479 480 Őket is többnyelvűség jellemezte, azaz a jegyzőkönyvekben domináns magyar mellett a latin nyelv ismerete elsősorban a perjogi szövegek rögzítéséhez, illetve a város földesura elleni perei során volt nélkülözheteden. Hazatius Márton jegyzői működése köréből magyar-, latin- és német nyelvű szövegek is fennmaradtak, Ebner vagy Farkas Ambrus deák betűkapcsolása pedig nem zárja ki a német nyelv ismeretét.481 Az 1604/1605. év során jegyzői hivatalt viselt és vélhetőleg 1605-ben elhunyt Zanaty János esetében a kisnemesi származás valószínűsíthető. Utóda, az 1622-ig e tisztet viselő Ebner vagy Farkas Ambrus deák nem tartozott a kiváltságoltak társadalmába.482 Bár kézírása még 1624. évi jegyzőkönyvben is feltűnik,483 1623-tól feladatait a hozzá hasonlóan ismeretien származású Balogh Imre vette át, akinek 1/2 háza a Föl utcában állt. 1632 áprilisáig biztosan ő töltötte a jegyzői hivatalt. A kiterjedtebb írásbeliséget érzékelteti, hogy 1631-ben Balogh Imre mellett két, más kéztől is származnak jegyzőkönyvi bejegyzések:484 egyikük az ugyancsak Szombathelyhez közeli településről predikátumot kapó Acsádi Szabó István, aki István deákként még a rákövetkező esztendőben is feltűnt. 1632. április végétől hivatalától - nem tudni mi okból - visszalépett és feladatait a magát a város deákjának nevező Nagyváthy Ferenc vette át. Flelyettesítésre vagy feladatmegosztásra — tágabb értelemben a városi kancellária működésére — utal az a jelenség, hogy Balogh kézírásával visszavonulását követően is találkozhatunk a jegyzőkönyvekben: 1634 áprilisa és 1636 januárja között szórványo-479 Andritsch, 1965. 321 p.; Zsoldos, 1990. XXXVI, 369 p.; Bognár - Kiss - Varga, 2002. 418 p.; Kissné, 2004. 552 p.; Varga, 2004. 392 p. 480 Amennyiben e feltételezés igaz, úgy a Győr vármegyei jegyzők jelentős részével mutatnak azonosságot. Gecsényi, 2008. 165-190. p. 481 Hasonló figyelhető meg Győr város esetében az 1600 és 1624 között nótáriusi hivatalt viselt Veszprémi Totth András esetében, akitől szerencsére német nyelvű jegyzőkönyvezett szövegek is fennmaradtak. GyMJVLt GyProt. 1602/1604. Jegyzőségére: Gecsényi, 1986. 113. p. 482 A jegyzői archontológiát először összeállította: Horváth, 1993. 234-235. p. Teljesebb változata: VaML Horváth T. A. ir. „Hivatalviselők” 483 VaML SzVLt Prot. 1618/1623. föl. 91r. Nem zárható ki, hogy Balogh Imre már az 1620-as évek első felében olykor segített a jegyzőnek. Az 1623. január 18-i bejegyzés az ő kézírására utal: VaML SzVLt Prot. 1620/1623. föl. 32r. 484 Pl.: VaML SzVLt Prot. 1631/1636. föl. 12r. 115
