Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen
posztot, de ebbéli ténykedése korántsem mondható egyedinek, hiszen a bírói tisztségben őt 1688-ban az a Csákány Mihály követte, aki 1677 és 1686 között ugyancsak Szombathely nótáriusa volt.473 474 * Szombathely és földesura viszonyában a 17. század második felében a behozott borok kimérése és hasznosítása miatti konfliktusok az 1650-es években még elszórtan mutatkoztak, de azok az 1680-as évek második felére tömegessé váltak. A városirányító vezetőréteg meghatározó tagjai, így Hazatius János, Csákány Mihály, Nagy István és Jari Ferenc birtok(ok)kat szereztek a jó termőhelyi adottságokkal rendelkező jezsuita birtokon, a németkeresztesi hegyben, s onnan hozták be a lényegesen jobb minőségű bort.4 4 Bár további, genealógiai mikrovizsgálatoknak kell tisztáznia a város hivatali és gazdasági elitjébe tartozó személyek házasodási stratégiáját és rokoni kapcsolathálóját, a 17. század második felétől a szoros összefonódás kialakulása valószínűsíthető. Ezt igazolja a következő néhány példa: 1658-ban Kupricz István városbíró özvegye annak a Nagy Istvánnak lett a felesége, aki az 1660. évi tisztújításkor a belső tanács első körében került be a testületbe. Leánya Kupricz Kata szintúgy 1658-ban lett az 1656 óta külső tanácsos Jary Miklós felesége. Jary pedig miközben 1666-ban helyettes bírói hivatalt is ellátta, 1670-ben a belső tanács első négy esküdtje között szerepelt.473 Hazatius János felesége a korábban városbírói hivatalt viselt és folyamatosan a belső tanácsba bekerült Szily családból került ki. Heés János esete merőben más, hiszen az a kisnemesi értelmiségi elithez való kapcsolódást mutatja. Gérczey Pál, szombathelyi malombirtokos Heés leányát Fruzsina nevű vette feleségül, és sógornője, Heés Julianna révén rokonságba került annak férjével, nemes Lindamary Lénárd ügyvéddel, aki sokszor képviselte az Erdődy családot és Kőszeg szabad királyi várost. Heés János Anna leánya is pedig ugyanezen kör tagja lett, amikor a vármegyei elitben is számon tartott Gorup János ügyvédhez ment nőül.476 A jegyzők: A 17. századi mezővárosi hivatali írásbeliség és annak meghatározó személye, a jegyző kutatása ritkán kerül a hivatal- és társadalomtörténeti érdeklődés fókuszába.477 Ugyanez jellemzi a térség mintaadó városok — Sopron és Kőszeg — kancelláriáinak történetét is. Előbbi estében az elemzés alapjául szolgáló, rövid életrajzok is rendelkezésére állnak, részletes elemzés híján azonban a jegyzők archontológiai (hivatali) adatolása is komoly eredménynek minősíthető.478 473 Horváth, 1993. 233., 235. p. 474 MOL E 152 MKA Irreg. A. Jes. Coll. Sopr. 8. tétel nr. 1-2. 473 Az archontológiai adatokra: VaML SzVLt, Prot. 1664/1668. 99-100. p., 1668/1672. 180. p.; Dominkovits, 2007b. passim. 476 Horváth, 1993. 183. p. 477 A városi hivatali írásbeliség a 18. századi szabad királyi városok alapján: Bak, 1984. 294-310. p. Zemplén vármegyei mezővárosokra: Németh, 1993. 47-74. p. Az eddigi szombathelyi kutatásokra: Abai, 1940. 249-266. p.; Dominkovits, 2002a. 39-59. p. 478 Kőszegre: Bariska, 2007. 129. p.; Sopronra: Házi, 1982. 1082 p.; Németh, 2004. 108-110. p.; D. Szakács, 2008. 22-31. p. Szerencsés forrásadottság mellett az iskolázottság, a vagyoni háttér, a rokonsági kapcsolatok, a hivatali fő- és mellékfunkciók vizsgálatával a svájci Winterthur esettanulmánya a feldolgozás máig példaértékű esete. Az 1418 és 1798 közötti archontologia és prozopográfia: Breiter, 1962. 70-173., 181-195. p. 114
