Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)

Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen

kapcsolódott a légrádi Makai Mihály deák Hans Schwarz, azaz Fekete János soproni süveggyártóval folytatott kereskedelmi tevékenységébe, akik a hódoltság több jelentős kereskedelmi gócpontjába — így Pécsre és Belgrádba — nagy tételben süveget szállítottak. 1604 novemberétől ő vette át és 1606-ig folyamatosan folytatta ezt az üzletet, miközben 1604-ből és 1605-ből származó adatok szerint változó társakkal mind Bécsbe irányuló közvetítő mézkereskedelembe, mind a háborús év kis volumenű hadellátásába is bekapcsolódott.450 Az iskolázott és deáknak nevezett Tapolczay egy 1607. évi bejegyzés szerint — minden bizonnyal ideiglenesen — Szombathely városnál és a vasvári káptalannál is jegyzői feladatokat látott el, miközben folyamatosan tagja volt a belső tanácsnak, 1613-ban, 1614-ben és 1624-ben is bírónak választották. Sajnos, vagyoni viszonyairól csak szórványos adatok ismertek, amelyek azt sejtetik, hogy bár a város vagyoni elitjébe tartozhatott, javai messze elmaradtak Hetésy Pálétól.451 Bár fia, az 1655 szeptemberében végrendelkezett Tapolczay Miklós a legszűkebb elit tagjai közé léphetett, pályáját kudarc és a család eladósodása, illetőleg vagyonvesztése jellemezte. Városi ingadanait folyamatosan elzálogosította, és végakarata is a deklasszálódást mutatja.452 Testálását követően még több évig élt. 1659-ben feleségét boszorkányvád miatt perelte Szappanfőző Pál özvegye.453

Hetésy Pál 1621-ben a belső tanácsba harmadik körben beválasztott fia, András e pozícióját nem csak megtartotta, hanem 1625-től e grémiumon belül folyamatosan és sikeresen előbbre is lépett. Az 1625. és 1626. évi tisztújításokon már az első körben, azaz bíró által behívottak között szerepelt a neve, 1628-tól pedig több mint másfél évtizeden keresztül négy alkalommal — 1627/1628-ban, 1638-tól 1640-ig, majd 1643/1644-ben viselte bírói hivatalt. Ahogy apjánál, az 6 esetében is érdemes hangsúlyozni, hogy bár Hetésy Andrásnak az 1627/1628. évi pénzügyi elszámolásával komoly problémái támadtak,454 mindezek ellenére 1629-ban és 1630-ban is töretlen maradt a bizalom, ám valószínűsíthetően éppen az elhúzódó elszámolásnak köszönhetően 1631 és 1632 során nem került be a belső tanácsba. Noha csak 1634-ben számolt el és fizette ki hátralékát, nem kizárható, hogy e művelet megkezdése is szerepet játszhatott abban, hogy az 1633. évi tisztújításon ismét a belső tanács tagja lett, és az 1661. évi tisztújításig folyamatosan az is maradt. 1638-ban, majd a következő esztendőben is bíróvá választották, majd Fülöp András hivatalviselés közbeni elhunytét követően, 1643. február 22-én, első esküdtből helyettes bíró lett, akit a tisztújításon e hivatalban megerősítettetek. Ezt követően azonban, bár még csaknem 2 évtizedig a városi elit legbefolyásosabb személyei közé tartozott, bírói hivatalt többé már nem viselt. Családja utolsó férfi tagjaként 1660. december végén végrendelkezett. Miképpen adósságai 100 Ft-os nagyságrendűek voltak, kegyes hagyománya a városi vezetőréteghez való tartozást mutatta: hiszen, 200 Ft-ot hagyott a ferenceseknek szent olajra, de

450 A korábbi irodalommal: Dominkovits, 2007b. 260-262., 279-284. p.

4:11 Dominkovits, 2007b. 260-262. p.; VaML VKHLt ív jkv 22. köt., 1609. nr. 363. föl. 293v-295r.

452 VaML SzVLt Test. fase. B. nr. 137.

453 Tóth G, 2005. 370-372. p.

454 VaML SzVLt A. Mise. fasc. O. „Anno 1628 Az Introitusnak es Exitusnak Registroma. Hetesy András Bírósagában.”

110