Dominkovits Péter: Szombathely mezőváros gazdaság- és társadalomtörténete a 17. században - Archivum Comitatus Castrriferrei 8. (Szombathely, 2019)
Gazdaság és társadalom a 17. századi Szombathelyen
oly módon, hogy az összeg a város kezelésében legyen, és esztendőnként annak évi 6%-os kamatát, azaz 12 Ft kapjon a rend. Végakarat a Föl utcai kapunál egy fertály házat említett,455 1672. szeptember 25-én pedig két leánya, Zsuzsanna és Ilona között a piactéren álló 2/4 házát osztották fel.456 Az 1645. évi végrendeletében magát Bíró Szabó Jánosnak tituláló, kevéssé ismert iparűző Jancsok Szabó János az 1623/1624 és 1630/1631 során viselte a bírói tisztet. Testamentuma szerint csekély mennyiségű zálogálogos földdel rendelkezett, és 7 zálogba adó személytől 95 Ft értékben 16 hold szántót bírt. Az ő pénzügyi tevékenységét - miképpen korábban az ugyancsak iparűző Kenézi Szabó Györgyét is — a gyakori, kis tételű pénz- és áruhitel jellemezte: 30 magánszemélynél, 50 d-tól 10 Ftig terjedő tételekben, mindösszesen 67 Ft 5 d kintlévősége volt, továbbá két személy 4 vég szűrposztóval tartozott neki, és mindezek mellett egy 4 Ft 50 d-t érő ezüstkanál is zálogban volt nála.457 A vagyonos városi iparűzők típusába sorolható az 1645 és 1657 közötti szombathelyi városirányításban szintén meghatározó személy, a tárgyidőszakban 9 éven keresztül, egyszer 4, majd 2, végül 3 esztendőn át a bírói tisztet ellátó Szappanfőző vagy Kupricz István. 1658-ban megosztott javai között kiemeltek egy 1/2 alápincézett házat, amely Folnay István prépost háza mellett állt. Annak udvarán még egy '/г hely nagyságú házat bírt, a hegyben pedig több szőlőbirtokkal rendelkezett. Özvegye, Hahoti (Hahodi) Hona státusát érzékelteti, hogy háztartásában két szolgálót is tartott. Kupricz - akinek pincéjében 16,5 csöbör óbort és 92 csöbör újbort találtak - szombathelyi mértékben jelentős készpénzvagyonnal rendelkezett, hiszen 200 gráci és 100 közelebbről meg nem nevezett tallért hagyott hátra.458 Szombathelyen az 1640-es évek második felében a belső tanácsban generációváltás történt, amelynek eredményeként a grémiumba több korábban külső tanácsosi tisztet betöltött személy került be. E folyamat egyik karakteres képviselője Heés János volt. A tárgyidőszak hiányos jegyzőkönyvei miatt jelenleg pontosan nem ismert, hogy az 1645-ben a külső tanácsba beválasztott Heés mikor és melyik választási fordulóban lett a belső tanács tagja, és származásáról sincsenek biztos adatok. Minden bizonnyal egyik felmenője az a Haes Péter lehetett, aki 1608-tól 2/4 nagyságú házbirtokkal rendelkezett a városban.459 Heés János belső tanácsban betöltött pozícióját 1652-ben megerősítette, és a második választási körben, a község támogatásával lett esküdt. 1653-ban bíróvá választották, majd az 1654. évi restauráció alkalmával a belső tanács legelőkelőbb első esküdti helyét foglalta el, és e fontos pozíciót a bíró ténykedését - 1653/1654., 1657/1658., 1658/1659., 1669/1670., 1670/1671. és 1671/1672. - leszámítva az 1673/1674. évi tisztújításig megőrizte, és vélhetőleg nem sokkal ezt követően meg is halt. A nemesi jogállású férfi javairól három fia, Ferenc, József és Imre kérésére 1675. október 30-án és 31-én lezajlott vagyonosztály 455 VaML SzVLt Test. fasc. A. nr. 12. 456 VaML SzVLt Prot. 1668/1672. 228-229. p. 457 VaML SzVLt Test. fasc. B. nr. 138.; VaML VKHLt Test. fasc. 6. nr. 16. 458 VaML SzVLt Prot. 1658/1662. 459 Dominkovits, 2008a. 454. p. 111
