Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A történelem görbe tükörben. Mulatságos fejezetek, humoros események, meghökkentő epizódok Vas vármegye 17-20. századi történetéből - Söptei Imre: A francia hadnagy "szeretői". Jean Fournier kőszegi szenátor tündöklése és megbuktatása az 1760-as években
tosnak, Pázmándi teljhatalmú megbízottjának. Mivel az adós a kontraktus alkalmával készpénzt is kapott a hadnagytól, nem látták biztonságban a kölcsön visszafizetését. Természetesen vita támadt a dologból, és a hadnagy panaszával a tanácshoz fordult panaszával, amelynek tagjai - miután megállapították, hogy 1200 forintot már előlegként letett, a hátralevő 1800 forintot pedig kész volt aznap kifizetni, ezért jogosult birtokba venni a kertet is - az ő javára döntöttek. Elvetették Binder azon álláspontját, hogy az ingatlant ő kitisztíttatta, miáltal az az ő tulajdonába került, tehát jogosult eladni. Ekkor jelentette ki Fournier, hogy „... eó' egyedül csak az nyugodalom kedvéért jött lakni Küszögre, és ezen fundussokat megh vette, következőképpen maga pénzéért magának galibát szerezni nem akar...”..1 A megszületett határozat felhatalmazta a hadnagyot, hogy a kert kapuján található zárat leverje, és helyette újat rakasson. A tanács döntése a bíró előterjesztése és az általa bemutatott írások alapján született meg, ám ezzel kapcsolatban bizonyos kételyek merülnek fel. Szvetics József bíró - a Musszer tömeg kezelőjeként - az adás-vétel gyorsított lebonyolítása legfőbb indokaként azt hozta fel, hogy a város komoly adóbevételektől esik el, amennyiben a jogügylet fuccsba megy. A szerződéskötés idejével kapcsolatban is vannak homályos részletek. A bíró azt állította, hogy a vevő előtte tette meg a felvallást, de sem arról nem találtunk adatot, hogy akkor a városvezető hivatalos úton járt volna a császárvárosban, sem arról, hogy a hadnagy Kőszegre látogatott volna. Közbülső megoldásként adódik az a feltételezés, miszerint a bíró bátyja, a Bécsben magas hivatalt betöltő Szvetics Jakab lehetett a közvetítő, akinek szavában, hivatalából adódóan, nem kételkedhetett sem vevő, sem pedig az eladó, és akinek ráadásul érdekében állt a minél jobb áron való értékesítés, hiszen feleségének Lada Zsófiának, rokona Lada Ferenc volt a legnagyobb hitelező. Az ügy bonyolultságára jellemző, hogy az említett Szeremlei asszonyságot nem találjuk a kölcsönzők listáján, igaz ott csak a Kőszegen betáblázott összegek szerepeltek.7 8 Fornier véglegesnek szánt letelepedésekor feleségével, Mária Sybilla Schwantnerrel érkezett. Róla csak annyit tudunk, hogy 1767. március 28-án Kőszegen hunyt el 63 éves korában.9 Ebből az adatból sejthető, hogy Fournier sem lehetett fiatal, amikor új lakóhelyet választottak maguknak. A folytatás sem kecsegtető, hiszen május elején Fournier azzal fordult a tanácshoz, hogy a Szvetics Jakab személynöktől olyan információt kapott, hogy a Kőszegről érkezett hírek szerint a városban addig nem lehet békesség, amíg ő ott tartózkodik. A jelenlevő szenátorok - bár, ahogy a jegyzőkönyv tárgyilagosan megjegyezte, nem mindenki vett részt az ülésen - egybehangzóan kijelentették, hogy nekik semmiféle problémájuk nem adódott a hadnaggyal.10 Főszereplőnk mindezen negatív előzmények ellenére is az aktív, olykor konfliktusokkal erősen terhelt közéleti pályát választotta, a nyugdíjasok passzívan kényelmes élete helyett. Még 1 év sem telt el letelepedése óta, amikor 1762. február 5-én városi 7 VaML KFLKvt. Jkv., 1761. április 28. 610-611. p. 8 VaML KFL Kvt. Acta Miscellanea (továbbiakban: Acta Mise.), 1761. augusztus 13. 9 VaML KFL Sághegyi József Medárd iratai. A Kőszegi Plébánia anyakönyveinek betűrendes cédula katalógusa (továbbiakban: Sághegyi ir.) 1700-1800 „F” 10 VaML KFL Kvt. Jkv., 1761. május 5. 288
