Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
Családi és közösségi ünnepek Vas vármegyében a 16-20. században - Melega Miklós: Az 1913. évi szombathelyi Szent Márton-ünnep
követő napokban, az úgynevezett „keresztjáró napok” keretében a domonkosok és a ferencesek templomát is érintette a felvonulás.5 A Nagyszombat esti feltámadási körmeneteken a hívők nagy tömegei vonultak végig a díszkivilágítással ékesített, székesegyház előtti Templom téren, és a fényárban úszó püspökvár előtt, a világi hatóságok vezetőivel és a katonaság képviselőivel egyetemben. Különösen impozáns külsőségek között zajlott a város Szent Flórián napi fogadalmi körmenete. Az 1644 óta minden év május 4-én megrendezett processzión az oltáriszentséget a székesegyháztól a város főterére vitték, majd a Szentháromság-szobrot - amelynek helyén korábban a Szent Flórián tiszteletére szentelt piaci kápolna állt - megkerülve fordult vissza az ünnepi menet. A sort az iskolás gyermekek vezették, akik mögött a városi egyesületek vonultak fel. Nyomukban következtek a világi hívek, majd a papság felvezetésével az oltáriszentséget vitték, végül pedig a polgármester és a tanács tagjai zárták a menetet.6 Az Úrnapi szertartás Szombathelyen is az egyik legnagyobb érdeklődéssel kísért egyházi rendezvény volt a 19. század végén. A körmeneten rendszeresen nagy tömeg vett részt. A menetben a felnőtt hívők mellett az iskolás gyermekek is felvonultak, valamint az egyesületek tagsága saját zászlaik alatt, továbbá a helyi katonaság egységei. A processzió a Székesegyházat környező utcákon át vonult a város szívében fekvő Fő térre, amelynek szakrális jellegét az ott álló Szentháromság-szobor is erősítette. Az élővirágokkal díszített sátrakat, illetve oltárokat ilyenkor a tér három átellenes pontján, valamint a püspökvár kapujában helyezték el.7 Ebben a világi térben az egyházi szertatások menetébe sajátságos profán elemek is vegyültek, részben a katonaság jelenlétének következtében. A dualizmus kori Szombathelyen a nagyobb körmenetek elképzelhetetlenek voltak a katonai díszszázad felvonulása nélkül. Az Úrnapi körmenetek elmaradhatatlan tartozékának számított a katonaság üdvözlő sortüze, esetleg a mozsárágyúk elsütése,8 amint arról a helyi sajtó 1901-ben így tudósított: „Az Oltáriszentséggel adott áldás után háziezredünk diszszázada báró Baselli Hermán főhadnagy vezetése alatt igen sikerült diszlövést végzett."9 1 évtizeddel később egy kortárs újságíró egy mondatba sűrítve e szavakkal adta vissza az Úrnapi körmenettel kapcsolatos benyomásait: „... katonai disszázad, az ulánusezred jobbképü legényeiből összeválogatva, ropogó diszsortüzek, egyenruhás hadastyánok, tűzoltók, attilás rendőrség, fehérruhás leányok, lombsátrak, kürtharsanás, karének, harangszó, tömjénfüst, áhitat s tízezer főnyi hivő.”10 A szertartáskönyvek a fegyveres testületek részvételének szabályairól nem rendelkeztek, így a katonaság közreműködésének kereteit a helyi szokásjog határozta meg. A fegyveres katonaság felvonulása, különösen sortüze napjainkban már elképzelhetetlen lenne a liturgia keretében, a korabeli városlakók számára azonban ezek a világi ünnepek kelléktárából kölcsönzött külsőségek az egyházi rendezvények természetes velejárói voltak. Bár a tör5 A buzaszentelési körmenet. = SZÚ, 1901. ápr. 21.6. p.; Körmenet. = SZÚ, 1901. máj. 5. 5. p.; Keresztjáró napok. = SZÚ,1901. máj. 5. 5. p. 6 Alleluja. = SZÚ, 1913. márc. 23. 13. p.; Elhalasztott körmenet. = SZÚ, 1901. máj. 5. 5. p.; Szent Flórián ünnepe. Körmenet a város védőszentjének tiszteletére. = SZÚ, 1913. máj. 4- 9. p.; Szent Flórián napja. = SZÚ, 1913. máj. 6. 3. p. 1 Űrnapja. = SZÚ, 1901. jún. 9. 6. p. 8 Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára (továbbiakban: VaML) A Szombathelyi Domonkos Rendház iratai, (továbbiakban: SZDR ir.) Sekrestye-krónika, 1906. május. 9 Űrnapja. = SZÚ, 1901. jún. 9. 6. p. 10 Umapi körmenet. = Szombathelyi Friss Újság, 1914. jún. 13. 2. p. 151
