Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)

Adók, adózás, adófizetés vas vármegyében a 15-20. században - Feiszt György: A közpénzenk magánkézbe kerülése. A kamara haszna adó (lucrum camarae) felhasználása a 15. században

Abaúj vármegye felett is ispáni hatalmat gyakorolta, akkor könnyen megérthetjük, miért vált a század közepére dúsgazdaggá. Zsigmond 1437-ben bekövetkezett halálakor ő és családja már 28 várat birtokolt.13

1409-ben Ozdögei Besenyő Pál (?-?) szlavón bán megkapta a Torna vármegyei Torna királyi várat (ma: Túrna nad Bodvou) tartozékaival, privilégiumaival és a lucrum camarae beszedési jogával, mivel korábban Kőkapronca várát (ma: Starigrad, Koprivnica része, Horvátország) Zsigmond részére átadta. 1415-ben ifjabb Stibor (?- 1434), néhai Stibor (1347-1414) erdélyi vajda fia nehezményezte, hogy követelik rajta a kamarahasznát. Zsigmond király utasította, a lucrum camarae ispánjait, hogy Stibor privilégiumát, mihelyt Magyarországra érkezik, meg fogja vizsgálni, addig tőle adót ne követeljenek. 1419-ben Pálóczi György (1-1439), Mátyus és Imre a konstanzi zsinat idején és Zsigmond európai körútja során kíséretében tett szolgálataikért Ung vármegyei birtokuk kamara haszna adóját kapják meg örök időkre.14 A Sárkány rend más tagjai is fordultak kedvezményért a királyhoz: 1429-ben Brankovics György (13771-1456) rác despota kérelmére torbágyi jobbágyait, az őket ért elemi csapásokra tekintettel „örök időkre” mentesítve lettek a kamara haszna adó fizetése alól.15

A lucrum camarae ispánjainak az adófizetés alóli mentességeket, köznemesek esetében is tiszteletben kellett tartaniuk. Erről szólt a király 1429-ben intézkedése, amelyben Lócsi Benedek özvegyének panaszát orvosolta.16

A hosszan sorolható adatok között eligazodni is nehéz, és még nehezebb a viszonyítás, az összehasonlítás. Az egy vármegyében beszedhető kamarahaszna adó nagyságrendjéről egy Vas vármegyéből fennmaradt forrás segítségével kaphatunk képet. Telekesi György fia István alispán és szolgabírái 1428-ban a szokásos bírsággal elmarasztalták azokat, akik a kamarahasznát 1427-ben nem fizették meg. A 29 világi és kilenc egyházi birtokos összesen 946,5 porta után nem fizetett adót, ami közel 200 aranyforintnyi elmaradást jelentett.17 Ha figyelembe vesszük, hogy a vármegye adóztatható portaszáma 4000 és 5000 közé esett, ez annyit jelent, hogy a Vas vármegyéből befolyó kamarahaszna 1000 aranyforintot tett ki, vagyis a birtokosok a porták nagyjából 20%-a után nem fizették meg az adót.

Gömör vármegye 1431. évi kamara haszna adókivetési lajstromában 2140 portát írtak össze, amely alig fele volt a Vasban összeírt porták számának, még akkor is, ha figyelembe vesszük a két vármegye területe közötti különbséget.18

I. Ulászló 1440 decemberében utasította Budai Györgyöt, a lucrum camarae ispánját, hogy Gersei Lászlónak adjon át a bevételből 300 forintot.19 Budai neve arról árulkodik, hogy ekkor még hivatali alkalmazott, egy budai polgár volt felelős az adók

15 Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond korban. Bp., 1977.47., 213. p. (Értekezések a történeti tudományok köréből; 83.)

14 ZSO 7. [köt.], 1419-1420. Mályusz Elemér kéziratát kiég., szerk. Borsa Iván. Bp., 2001. 1048. sz. (1419) (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. 2. Forráskiadványok; 37.)

15 Magyarország melléktartományainak oklevéltára. 2. köt. Szerk. Thallóczy Lajos, Áldásy Antal. Bp., 1907. 83. p. (1429)

16 ZSO 2/2. köt. 6078. sz. (1408), 6637. sz. (1409); ZSO 5. köt. 1261. sz. (1415); SO 2. köt. 81. sz. (1429)

17 C. Tóth, 2010. 670. p.

18 Thallóczy, 1879. 192-194. p.

19 OL Dl. 92.908.

198