Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)

Adók, adózás, adófizetés vas vármegyében a 15-20. században - Feiszt György: A közpénzenk magánkézbe kerülése. A kamara haszna adó (lucrum camarae) felhasználása a 15. században

beszedéséért. Fél év múlva már változott a helyzet, és a király az időközben zalai és vasi ispánná kinevezett Gersei testvéreknek átengedte a két vármegye lucrum camarae-ját azzal a feltétellel, hogy az ő nevében gondoskodjanak annak beszedéséről.20

Nem érdektelen és felesleges megvizsgálni a döntés mögött meghúzódott szándékokat és motivációt.

1440 pünkösdjén utószülött (V.) Lászlót, július 17-én pedig I. Ulászlót is királlyá koronázták Székesfehérváron. A két király között ingadozó főurak és főpapok megosztottsága következtében az országban polgárháborús helyzet alakult ki. Benedek püspök még Albert király kegyéből kapta a győri püspökséget, ezért a polgárháborúban Erzsébet (1409-1444) oldalára állt. Ulászló hívei ostrom alá vették Győrt, de nem tudták elfoglalni, viszont Ciliéi Ulrik (1406?-1456) a fogságukba került. Kiszabadulásról tárgyalások kezdődtek, amelynek nyomán 1440. november 6-án a herceget elengedték, aki cserébe esküvel ígérte, hogy a nyugat-dunántúli erődítményeket tulajdonosaiknak visz- szaszolgáltatja. Mivel Ciliéi ígéretét nem tartotta be, a Vas és Zala vármegyei várakat visszafoglalására Ulászlónak támadást kellett indítania. Az 1441. évi tavaszi hadjárat kimenetele lényeges volt, mivel IV. Jenő pápa (1383-1447) Ulászlót a még Albert király által megkezdett török ellenes háború folytatására ösztönözte. Legátusát, Cesarini Julián bíborost Magyarországra küldte, hogy a két ellenséges fél közötti békét tető alá hozza. E folyamatnak első lépéseként kötötték meg a békét a Cilleiekkel.

Ulászló 1441 márciusában Pápa, Zalavég, Márványkő (ma: Petőmihályfa), Peleske/ Pölöske, Kemend (ma: Kemendollár), Páka, Lenti, Muraszombat (ma: Murska Sobota, Szlovénia) és Körmend erősségeit visszafoglalta. A Cilleiek hajlottak a békére, amelynek megkötésére a húsvéti ünnepek alatt Szombathelyen került sor. A Gersei Pető testvérek végigküzdötték a hadjáratot, mivel a visszafoglalt várak fele korábban az ő birtokuk volt, így nem kétséges, hogy szerepvállalásuk jelentősen súllyal esett latba.

A hadjárat során I. Ulászló király 1441-ben 4 hónapon belül ötször is kiadott parancsot a Vas és Zala vármegyei kamarahaszna beszedése ügyében, amelyekben a két vármegyét és Alsólindvai Bánfi Pál lovászmestert külön is utasította, hogy segítsék elő a feladat teljesítését, amelyet Gersei Lászlóra és Petőre, Zala és Vas vármegyék ispánjainak bízott.21

Ugyanebben az évben I. Ulászló jóváhagyta azt a megállapodást, amely szerint Berenchi Pongrác Blatnica (ma: Blatnica, Szlovákia) nevű várát 9000 aranyforint értékben átadja Neczpáli Lászlónak, Szakolca (ma: Skalica, Szlovákia) királyi város kapitányának, aki a királlyal szemben fennálló 9000 aranyforint követelését Pongrácra ruházta át. A király ugyanakkor elrendelte, hogy a 9000 aranyforintból 3000 forint megfizetése után, a fennmaradó 6000-et pedig Pongrác hajtsa be a kassai adókerület kamarahasznának jövedelméből.22

Ezek a számadatok önmagukért beszélnek. Egyrészt a 9000 aranyforintot érő vár zálogösszegének kétharmada hatszor annyit ért, mint a Vas megyében beszedhető egész évi kamarahaszna jövedelem, másrészt ezt közpénzből kellett törleszteni. Ha a király egy

20 OL Dl. 92.916. (1441. április 3.)

21 OL Dl. 92.916., 92917., 92.918., 92.919., 92.923. (1441)

22 OL Dl. 63.139. (1441)

199