Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
Út-, táj- és topográfiai leírások, feljegyzések és adatok Vas megyéről a 16-20. századból - M. Kozár Mária: Anton Trstenjak útleírása a 19. század végi Vas vármegye szlovének lakta településeiről
vannak, világi értelmiségük azonban nincs. Ennek következtében magyar tanítók tanítottak a szlovén iskolákban is. Trstenjak 1883. augusztus 28-án érkezett Muraszombatba, ahol a kereskedó'k bizalmatlanul fogadták. Csak Hartner Károly fogadta szívélyesen, aki néhány évet Ljubljanában töltött és ismerte a ljubljanaiakat. Utazónk Muraszombatban végre szállodában aludt és vacsorázott. A vacsorát az étterem egy elkülönített részében, szalonjában, félrevonulva fogyasztotta el. Németül kérte az étlapot és német újság iránt érdekló'dött a pincérnőnél, mivel nem akarta felfedni kilétét. Ült még a szalonban egy asztaltársaság, akik sört ittak és szivaroztak. A társaság egyik tagja odalépett Trstenjak asztalához, hogy megismerkedjen vele, de ő hivatalnokként és egyszerű turistaként mutatkozott be, tagadva, hogy azonos lenne azzal a személlyl, aki már hetek óta utazgatott a vidéken és régiségek iránt érdeklődött. Azt állította, hogy turistaként jött Muraszombatra és a Balatonhoz igyekszik. Trstenjak tartva attól, hogy pandúrokba ütközik, akik Zalaegerszegre kísérik, másnap kocsit fogadott, és elutazott Felsőpetrócra és Csendlakra. A rossz rázós úton nagyon várta már a megérkezést. Petrovciban egy csinos parasztházban lakott Agustich Lajos, néhai Agustich Imre szlovén újságíró apja. Csendlakon pedig a plébánost kívánta meglátogatni.1' Muraszombatban szlovének laktak, magyar hivatalnokokkal és zsidó kereskedőkkel. 1883-ban három iskola volt itt. A plébániát 1252-ben alapították, a templom a 14- században épült, és azt 1676-ban felújították. A szlovén mellett a magyar hivatalnokok szerették volna elérni, hogy magyar nyelven is prédikációk s legyenek a templomban.* 18 FOGADTATÁS Trstenjak Vashidegkúton - miután a plébánost nem találta otthon - megnézte a temetőben a szlovén sírfeliratokat, majd átment a szomszédos Görhegyre (ma: Gerlinci, Szlovénia). A gerlinci filiában 132 házból 36-ban egyetlen család, a Gombocz család tagjai éltek.19 Vérén plébános úrnál járt 1860-ban Bozidar Raic, akinek az összes régi szlovén könyvét odaadta. A felsőszölnöki plébános sem tartózkodott otthon, amikor Trstenjak a faluba ért, mivel Rugola jegyzővel Szombathelyre ment, az alispánválasztásra. Rugola Krajnában született, ám mivel e névvel nem lehetett jegyző és postás, „Rozgonyi”-ra magyarosított.20 A tanító Bundola (valószínűleg Bunderla - M. K. M.) is a szlovén Stájerországból származott, akárcsak Trstenjak. Ezért remélte az utazó, hogy földije szívesen fogja fogadni, ám éppen ellenkezőleg történt: szóba sem állt vele. Trstenjak a postán érdeklődött, mikor megy másnap postakocsi Alsószölnökre. A megszólított a fiatalember azonban nem értett sem szlovénül, sem németül. A postás felesége éppen répáslepényt vetett a kemencébe, és csak ímmel-ámmal válaszolgatott az idegennek.21 Trstenjak végül is a kocsmárosnál kapott szállást és vacsorát. Apátistvánfalván vasárnap délután Trstenjak a tanítóval elment egy egyszerű falusi házba, a Bedics-féle kocsmában megrendezett bálba. A Bedics-féle kocsma volt. 12 Trstenjak, 2006. 78. p. 18 Trstenjak, 2006. 78. p. 19 Trstenjak, 2006. 36. p. 20 Trstenjak, 2006. 44. p. 21 Trstenjak, 2006. 45. p. 68
