Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A nők Vas vármegye 16-20. századi történetében - Katona Attila: "Minden esztendőben örömnap az iskolák megnyitásának a napja". A leányoktatás dilemmái a 20. század elején Szombathelyen
állam, ha a város a szükséges előfeltételeket teljesíti t. i. az iskola épületet szolgáltatja, azt a szükséges felszerelésekkel látja el, úgy a kellő tanerőket az állna ...” 36 Tehát lehetett volna jobb megoldást is találni a nőnevelés helyi problémájára. „Szombathely város polgáraira felekezeti különbség nélkül kiterjeszthetné, hol a tudományt nem hamisítják, nem burkolják misztikus értelemben áttörhetetlen horruílyban, hol a tudományos tételeket nem terjesztik előbb fanatikus teológusok approbatiója [helybenhagyása] alá, hogy azokat ezután mind színarany igazságot hirdessék és azzal a zsenge lánykák kedély világát örökre tönkre tegyék, hol az örök világos igazságot még akkor is hirdetik. Ha az egyes vallások érdekeibe, meghaladott igéivel nem is egyez meg és ahol a leánygyermek, vallásos nevelés mellett, európai műveltségre, szabad és főként liberális gondolkozásra tehet szert."31 A világos elkötelezettségű harcos szöveget egy jogi eszmefuttatással is megtoldotta. Álláspontja az volt, hogy az Eötvös-féle népoktatási törvény alapján nem jár a 4000 koronás községi hozzájárulás az intézmény működéséhez,38 majd gondolatait azzal zárta, hogy egy modern városban is a már gyökeret vert rosszat nehezebb kitartani, mint idejekorán még csirájában elfojtani.39 Az írás sziklát hajított az addig is zavaros vízbe, érzékeltetve a városban jelenlévő' rétegspecifikus közhangulatot. A válasz nem késhetett, részben a „Vasvármegye” hasábjain, részben a világnézetileg a másik parton álló „Szombathelyi Ujság”-ban. Az előbbiben egy magát megnevezni nem kívánó katolikus városi képviselő' úgy vélekedett, hogy a felvetéssel egyetért, de más alapról ellenzi az iskola segélyezését, mégpedig nem vallásos érvek miatt, mert liberálisként a felekezeti türelem híve, hanem azért, mert mivel a felsőbb iskola nem a szegényeké, azoktól elvenni pótadót ezen a címen nem ildomos. A gazdag szülők fizessenek komolyabb díjat, azaz 80-100 koronát, és így tartsák fenn az osztályokat.40 Ha polgári iskola volna, akkor az alacsony tandíj kötelező elvárás lenne, sőt talán az ingyenesség is, hogy az alsóbb néprétegekből érkezők is bekerülhessenek az iskolába. „Egy luxus iskola fenntartási költségeire tehát a szegény adófizető polgárok semmit se áldozzanak.’’*1 Egy erősen elzárkózó felekezeti jellegű iskolát az adózok pénzéből nem illik támogatni.42 Íme egy szociálliberális keresztényi álláspont a századelő Szombathelyéről. A „Szombathelyi Újság” Szubvenció című írásának szerzője ennél élesebb kritikát fogalmazott meg. Szerinte Schleiffer Ede a támogatás kérésének ürügyén egy fanatikus kereszténygyűlölettó'l sugalmazott és általános megbotránkoztatást keltő írást tett közzé. Izzó gyűlölete a magyar jogban való jártasságának hiányával párosult, amit jogi érvelésével is bizonyított. „Nekünk azonban keresztény magyaroknak, kik közel ezer év óta lakjuk e hont és kik a haza alapításában és fenntartásában ezer év óta kivettük az oroszlánrészt, legyen szíves a m(agas). T(isztelt). zsidóság megengedni, hogy mi is megmaradhassunk a magunk 36 37 38 39 40 41 42 Uo. „Ily épület 200.000 koronába kerül, 8000 a kamata, ha 4000 koronát adnak, akkor nem lehet még ennyit aztán hadd szóljon a dolog.” Uo. A 38. § azt mondta ki, hogy minden iskola felállításra kötelezett községnek iskolai pénzügyi alapot kell létrehozni, amit szaporítani kell. A 40. § pedig arról szól, hogy csak erre a célra használható az összeg. Az 1868. évi 38. törvénycikkely a népoktatásról. Schleiffer, 1905. A iskoláztatás költségét jelentősen megemelték a különböző különórák díjai, zongoraóra (havi 12 korona) és használata (8 korona havonta), nyelvórák díjai, rajzórák stb. Az apácák polgári iskolája. = SZU, 1909. aug. 22. 5. p. A felső leányiskola. Egy katholikus városi képviselő. = Vvm., 1905. szept. 10. 4-5. p. Uo. 465
