Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A nők Vas vármegye 16-20. századi történetében - Melega Miklós: A női szerzetesrendek megtelepedése Szombathelyen a dualizmus korában
A TANTESTÜLET Az igazgató perjelnó', Pauthner Mária Jácinta mellett, az alapító nővérek közé tartozott Novák Imelda okleveles elemi iskolai tanító, Szeibert Margit, Eredics Cecília és Ganzer Reginalda okleveles polgári iskolai tanárnők, továbbá Dolánszky Antónia okleveles „munkamesternő”.62 Az elemi iskola igazgatójává dr. Gaál Sándor kanonokot nevezte ki a püspök az első tanév kezdetén, 1906 őszén.63 Az 1906/1907-es tanévtől a felsőbb iskola dr. Tóth József (1863-?) kanonok igazgatósága alatt működött, a tantestület kilenc apácából és öt külsős tanárból állt. Az elemi iskolásokat Eredics Szerafika, Koppensteiner Mária Róza, Kiss Ignácia és Gál Mechtildis tanítók, az idősebb diákokat Pauthner Mária Jácinta német-, angol- és francia „nyelvmester”, Eredics Cecília mennyiség- és természettudományi szakos, Kiégi Blanka magyar nyelv és történelem, Szeibert Margit mennyiségtan, természet- tudomány és ének-zene, Ganzer Reginalda nyelv és történelem szakos képesített felsőnépiskolai rendes tanárok okították. Mivel az iskola indulásakor a renden belül még nem állt rendelkezésre elegendő létszámban megfelelő végzettségű apáca, és a miniszteri biztos 1906. évi látogatása során előírta, hogy a felsőbb leányiskola 5. és 6. osztályában csak középiskolai tanári képesítéssel lehet tanítani, külsős tanerőket is hívtak. A helyi premontrei főgimnáziumból átjáró óraadó tanárok közé tartozott dr. Edelmann Sebő (1853— 1921) főgimnáziumi igazgató, dr. Erős József főiskolai tanár, Steiner Miklós (1872-1942) mennyiségtan szakos főgimnáziumi tanár, Vadász Norbert (1880-1936) főgimnáziumi tanár és Pintér József hitoktató. A kezdeti években kisegítő jelleggel öt-hat paptanár is tanított a nővérek mellett, mígnem az 1909/1910-es tanévtől - részben összefüggésben a négyosztályos képzésre való átállással - a megfelelő végzettséggel, felső nép- és polgári iskolai képesítéssel rendelkező apácák és világi tanárnők vették át a férfiak helyét. Ekkor hét-kilenc tanárnő mellett már csak egy hitoktató pap, és az egész intézmény vezetéséért felelős igazgató, dr. Tóth József kanonok képviselte a férfinemet.64 BEPILLANTÁS A RENDHÁZ ÉLETÉBE A gleisdorfi konventtől 1903-ban váltak külön a domonkos nővérek magyarországi alapításai, a kőszegi, a kassai (ma: Kosice, Szlovákia), a vasvári és a hódmezővásárhelyi házak, amelyek között az apácákat néhány évenként áthelyezéssel „cserélték”.65 A kőszegi, a vasvári és a szombathelyi zárdák felügyeletére, szabályszerű működésének folyamatos felülvizsgálatára az egyházmegye részéről 1906 nyarán Honti Bélát (1866-1936), a papnevelő intézet lelki igazgatóját nevezték ki. A püspöki biztos időről időre jelentésekben számolt be a zárdák működéséről. Szombathelyen először 1906. augusztus 11-én tett látogatást. Honti Béla a kialakult gyakorlatnak megfelelően vizsgálta a kápolna, a kla- uzúra, a cellák, a könyvtár felszereltségét, az étkezési és alvási előírásokat, a napirendet, az engedelmesség, a szegénység és fegyelem betartását, a lelki életben mutatkozó aktivitást, végezetül azt, hogy esetleges kihágások előfordultak-e. A jelentés érdekes 62 VaML SZDN ir. album 3-4- p.; Értesítő, 1908/1909. 3. p. 63 SZEL AC 3183-3184/1906. 64 VaML SZDN ir. album 6., 10., 16., 20-21. p.; Értesítő, 1911/1912. 44-45. p.; Értesítő, 1913/1914. 4-5. p. 65 SZEL AC 2914/1903., 4163/1906.; VaML SZDN ir. album 14. p. 445
